Aglabida művészet

Az aglabida művészethez tartozik a 9.-10. században részben a mai Tunézia és Egyiptom egy részén uralkodó berber Aglabida-dinasztia uralma alatt Észak-Afrikában, ezen belül főként Tunézia és Egyiptom területén készült műalkotások együttese.

Az Aglabidák története

Bővebben: Aglabidák

647-ben az arabok lassan előrevonultak Ifríkíjába, a Római Birodalom egykori Africa tartományába. A tartomány kezdetben az Omajjádok irányítása alatt állt 749-ig, majd őket követték az Abbászidák. A 8. századra egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a berber törzsek a Bagdadból jött kormányzókra, így felkelések robbantak ki Ifríkíja területén. Hárún ar-Rasíd (786–809) ekkor egyik hadvezérét azzal bízta meg, a horászáni Ibráhím ibn al-Aglabot, hogy verje le a lázadókat és állítsa helyre a rendet. Cserébe Hárún ar-Rasid ráhagyta Ifríkíja emirátusát. Ibráhím és utódai, az Aglabidák széles körű autonómiával rendelkeztek, de adót kellett fizetniük az abbászidáknak.

Az Aglabidák építészete

A muszlim nyugat fővárosa: Kairuán

Az arab hódítások idején Kairuán csupán az észak-afrikai támadások kiindulópontjaként szolgáló egyszerű katonai tábor volt. Szidi Ukbar ibn Náfi, a bagdadi omajjád kalifa hadvezére 670-ben itt rendezte be székhelyét.

A kairuáni nagymecset az összes későbbi aglabida mecset előképének tekinthető. Részben Szamarrából szállított mázas csempékkel díszítették. A 862-körül épített díszesen esztergált fából készült minbar mezopotámiai mesterek alkotása.

Tuniszban két nagyon fontos mecsetet építettek, az Okba-mecsetet és a Zaituna mecsetet. A tuniszi nagymecsetben is a kiblafallal párhuzamos hajót dupla oszlopsor szegélyezi, kihangsúlyozva ezzel a kairuáni mecsetet imitáló T alaprajzot. Az oszlopokat itt is ókori épületekből hozták.

Vízművek – aglabida víztározók

Rakkada óriási víztározója jelképezi a muszlim vízművek építésénél használt fejlett technikát. A IX. századból fennmaradt számos kör alakú medence, víztározó nem csupán víztározó ciszternaként használták, hanem az uralkodók szórakoztatását is szolgálta, akik harci játékokat és vitorlás mulatságokat rendeztek bennük.

Ima és harc – a muszlim ribát szerkezete és funkciója

Az erődítményeket ribátoknak nevezték, és a Földközi-tenger nyugati szigetei ellen indított hadjáratok kiindulópontjaként szolgált. A ribáthoz két fogalom kapcsolódott szorosan: a vallási elmélyülés és a szent háború (dzsihád fi szabil Alláh).

A ribát intézménye egy speciális építészeti stílust és egy bizonyos életmódot is megjelenített, amely hasonlóságot mutat az anatóliai és közép-ázsiai karavánszerájokkal.

A monasztiri ribát eredetileg négyzetes alaprajzú, bástyákkal megerősített falakról tanúskodik. Maga a ribát adta a város nevét is, amely a ’kolostor’ jelentésű görög monaszterion szóból ered. MonastirRibat.jpg

• 
  Ribát (erődítmény) Monasztírban
• 
  Ribát Szúszában
• 
  Aglabid dirham

Források

• Brentjes, Burchard. Izmael fiai. Budapest: Kossuth (1986). ISBN 963-09-2759-4 

• Iszlám: Művészet és építészet. Vince Kiadó, 2005, ISBN 963-9552-61-5
• Az iszlám világ atlasza. Francis Robinson, 1996 ISBN 9789635483648