Alekszej Ivanovics Jekimov

Alekszej Ivanovics Jekimov
Született	1945. február 28. (79 éves) Leningrád
Állampolgársága	orosz (1991–)
Foglalkozása	fizikus
Iskolái	Szentpétervári Állami Egyetem Fizikai Fakultás (–1967)
Kitüntetései	A Szovjetunió Állami Díja (1976) R. W. Wood-díj (2006)[1] kémiai Nobel-díj (2023)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Ivanovics Jekimov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alekszej Ivanovics Jekimov (oroszul: Алексей Иванович Екимов) (?, 1945. február 28. –) kémiai Nobel-díj-as orosz fizikus, aki a Vavilov Állami Optikai Intézetben dolgozva fedezte fel a kvantumpontokként ismert félvezető nanokristályokat(wd).

Élete

1967-ben diplomázott a Leningrádi Állami Egyetem fizikai karán. 1975-ben elnyerte a Szovjetunió Állami Tudományos és Műszaki Díját a félvezetők elektronspin (sajátperdület) orientációjával kapcsolatos munkájáért. Az Amerikai Optikai Társaság 2006-os R. W. Wood-díjának társdíjasa "nanokristályos kvantumpontok felfedezéséért, valamint elektronikus és optikai tulajdonságaik úttörő tanulmányozásáért".^[4] 1999 óta az Egyesült Államokban él és dolgozik a Nanocrystals Technology tudósaként, egy New York állambeli székhelyű vállalatnál.

Jekimov, Moungi Bawendivel(wd) és Louis E. Brusszal(wd) megosztva elnyerte a 2023-as kémiai Nobel-díjat, „kvantumpontok felfedezéséért és szintéziséért”.^[5]

Jegyzetek