Ariane

Az Ariane-4 rakéta indítása
Ariane EPS 5

Az Európai Űrügynökség (ESA) a sikertelen Europa rakétaprogram után fejlesztette ki az Ariane rakétákat.

Története

1960. december 1-jén a svájci Meyrin-ben írták alá az Európai Űrkutatási Szervezet (European Space Research Organisation) – ESRO) létrehozását.

Rakétafejlesztési programja

Első szakasz

Egy hároméves program keretében olyan hordozórakétát kívántak rendszerbe állítani, amely 45 kilogrammos hasznos teherrel képes a világűrbe juttatni egy űreszközt.

Második szakasz

Egy ötéves rakétafejlesztési programban olyan hordozóeszköz kifejlesztése és megépítése volt a cél, ami egy 225–450 kilogrammos űreszközt a Holdra képes juttatni.

Harmadik szakasz

A harmadik szakaszban hordozóeszközökkel kívánták lehetővé tenni más bolygók és a Hold felderítését, valamint más űrkutatási szervezetek polgári felhasználású programjainak támogatását.

Az ESRO a program létrejöttéig az amerikai (vagy szovjet) rakéták bérlését javasolta. Létrehozták az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot (European Space Research and Technology Centre – ESTEC). Feladata a tervezés, fejlesztés és gyártás volt, valamint a műholdak és egyéb űreszközök tudományos és műszaki fejlesztésének támogatása. Az adatközpontok (követés, telemetria, számítógéprendszer (adatközlés, adatrögzítés, adatelemzés)), és a követő állomások (telemetria, optika) kialakítása.

1962. április 16-án született meg a megállapodás, hogy létrehozzák az Europa rakétát. A program teljes sikertelenséggel zárult.

Franciaország javaslatára, és pénzügyi támogatásával egy új rakéta (rakétacsalád) fejlesztésébe fogtak, és közben megkezdték a Guyana Űrközpont kiépítését.

A hordozórakétákat a Guyana Űrközpontból indítják, a Francia Guyana-i Kourou mellett. Forgalmazásukat az Arianespace vállalat végzi.

Ariane rakéták

További információk

Commons:Category:Ariane (rocket)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ariane témájú médiaállományokat.
  • Ariane. capcomespace.net. (Hozzáférés: 2014. március 19.)
  • Ariane. bernd-leitenberger.de. (Hozzáférés: 2014. március 19.)

Magyar oldalak

  • 25 éves az Arianespace

Külföldi oldalak

  • Az Arianespace honlapja
  • Az Európai Űrügynökség honlapja
  • Az Ariane rakéták története
Sablon:Hordozórakéták
  • m
  • v
  • sz
Jelenleg aktív
Angara A5 · Antares (230+) · Ariane–5 · Atlas–5 · Ceres–1 · CZ–2C · CZ–2D · CZ–2F · CZ–3A · CZ–3B/E · CZ–3C · CZ–4B · CZ–4C · CZ–5 · CZ–6 · CZ–7 · CZ–8 · CZ–11 · Delta (IV · IV Heavy) · Electron · Epsilon · Falcon 9 · Falcon Heavy · GSLV Mk II · GSLV Mk III · H–IIA · H–IIB · Hyperbola–1 · Jielong–1 · Koszmosz–3M · KSLV–II · Kuaizhou (1  · 1A) · LauncherOne · Minotaur (C · I · IV · V) · Molnyija–M · Pegasus · Proton · PSLV · Qased · Rokot · Safir · Shavit · SS–520 · Szojuz–2 (2.1a · 2.1b · 2.1v) · Sztart–1 · Sztrela · Taurus · Vega · Zenyit
Tervezett/
Fejlesztés alatt
Angara (1.1 · 1.2) · Ariane–6 · Ciklon–4 · Firefly Alpha · Firefly Beta · H3 · Haas · Jielong–2 · Miura 1 · Neutron · New Glenn · OmegA · OS–M · Kuaizhou–11) · RS1 · Simorgh · SLS · SSLV · Starship · Taiwan SLV · Szojuz–5 · Szojuz–7 · Terran 1 · Vector–R · Vega–C · Vulcan
Már nem használt
Antares (110/120/130/230) · Ariane (1 · 2 · 3 · 4) · Atlas (–Agena · –Centaur · 3) · Black Arrow · Ciklon (1 · 2 · 3) · Conestoga 1620 · CZ–1 · CZ–1D · CZ–2A · CZ–2E · CZ–3 · CZ–3B · CZ–4A · DC–X · Delta (II · III) · Diamant · Dnyepr · Enyergija · Europa · Falcon 1 · Feng Bao 1 · GSLV Mk I · Juno I · Koszmosz (1 · 2 · 3 · 3M) · Lambda 4S · Mu · N1 · Naro–1 · R–7 Szemjorka (Luna · Molnyija) · R–29 Viszota (Shtil · Volna) · Saturn (I · IB · V) · Scout · SLV–3 · Szojuz (FG · L · M · U) · Szputnyik · Thor (–Agena · –Delta) · Titan (II · III · IV) · Vanguard · VLS–1 · Voszhod · Vosztok
  • Csillagászat Csillagászatportál
  • Hadtudomány Hadtudományi portál
  • Franciaország Franciaország-portál