Berki veréb
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Passer hispaniolensis Temminck, 1820 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Berki veréb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Berki veréb témájú médiaállományokat és Berki veréb témájú kategóriát. |
A berki veréb (Passer hispaniolensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Spanyolország, a Kanári-szigetek, Dél-Európa, Észak-Afrika és Kis-Ázsia területén él. Betelepítették vagy magától meghonosodott Madeira és a Zöld-foki-szigetek területén is. Leginkább a vízben bővelkedő vidékeket szereti. Már Magyarországon is megfigyelték, először Bácsborsódon 2014. június 13-án. Ekkor költését is sikerült bizonyítani.
Alfajai
- Passer hispaniolensis hispaniolensis
- Passer hispaniolensis transcaspicus
Megjelenése
Hossza 16 centiméter, szárnyfesztávolsága 16–20 centiméter, farkhossza 6 centiméter. Egyes korábbi rendszerezések a házi veréb alfajának tartották, azonban nemcsak színezete, hanem életmódja is eltér attól. Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vöröses gesztenyebarna; szemsávja, egy keskeny csík a szeme alatt, dolmánya és válla fekete. A test többi alsó része és az alsó szárnyfedők fakó sárgásfehérek. A hímekkel ellentétben a tojókat nehéz megkülönböztetni a házi verébtől, esetleg a hason elmosódottan kivehető sávozás, illetve a hasoldal kissé világosabb szürke színe segíthet a meghatározásban, de mivel ezek nem általános jegyek, a tojók fajára csak akkor lehet biztonsággal következtetni, ha együtt vannak a hímekkel.[1]
Életmódja
Magevő, állandóan a fészkelőhelyén tartózkodik, nem vonuló. Vízben bővelkedő, mezei területeken él. Nagy tömegekben táplálkozva, nagy károkat okoz.
Szaporodása
Bár általában saját zárt tetejű, oldairányú bejáratú, fűszálakkal, állati szőrökkel, tollacskákkal bélelt fészket épít, néha megtelepszik nagyobb madarakéiban is.[1] Fészekalja 4–8 tojásból áll.
Hazai előfordulása
Magyarországon először Tamás Ádám és társai figyeltek meg 2014 júniusában, Bácsborsódon egy költő párt, akkor több megfigyelése is összegyűlt. Emiatt nagyon ritka madárként van számontartva hazánkban.
Jegyzetek
- ↑ a b Dr. Juhász Lajos: Távoli tájak madarai. Egy veréb Dél-Európából - A berki veréb'. [2021. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 31.)
- Brehm Az állatok világa
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
