Biológia

A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból^[1]) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében.^[2] A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban,^[3] Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben.^[4] Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte”^[4]) már címével jelzi a mai értelmét.

A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:

1. A sejtek az élet alapvető egységei.
2. Az öröklődés alapvető egységei a gének.
3. Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
4. Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
5. Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.

Története

Bővebben: Biológiatörténet

Áttekintés

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis^[5], probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis^[5] néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.).^[6] A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia vagy idiobiológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai.^[6] Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

• az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
• a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
• több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
• a genetika foglalkozik az öröklődéssel az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
• a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
• a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
• az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
• az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia illetve az ökológia.

Híres biológusok

• Hippokratész (Kr. e. 460? – Kr. e. 375?)
• Theophrasztosz (Kr. e. 371 – Kr. e. 287)
• Caius Plinius Secundus (23 – 79)
• Galénosz (129 – 201)
• Albertus Magnus (1193 – 1280)
• Andreas Vesalius (1514 – 1564)
• Conrad Gessner (1516 – 1565)
• William Harvey (1578 – 1657)
• Carl von Linné (1707 – 1778)
• Georges-Louis Leclerc de Buffon (1707 – 1788)
• Jean-Baptiste Lamarck (1744 – 1829)
• Georges Cuvier (1769 – 1832)
• Alexander von Humboldt (1769 – 1859)
• Richard Owen (1804 – 1892)
• Charles Darwin (1809 – 1882)
• Gregor Mendel (1822 – 1884)
• Louis Pasteur (1822 – 1895)
• Thomas Henry Huxley (1825 – 1895)
• Ernst Haeckel (1834 – 1919)
• Ivan Petrovics Pavlov (1849 – 1936)
• Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986)
• Linus Pauling (1901 – 1994)
• Konrad Lorenz (1903 – 1989)
• Francis Crick (1916 – 2004)
• David Attenborough (1926 –)
• Czeizel Endre (1935 – 2015)
• James D. Watson (1928 –)
• Lynn Margulis (1938 - 2011)
• Richard Dawkins (1941 –)

A biológia főbb ágazatai

Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze.

• Aerobiológia
• Anatómia (bonctan)
• Asztrobiológia vagy exobiológia
• Állattan (Zoológia)
  • Entomológia (rovartan)
• Biofizika
• Biogeográfia (életföldrajz)
• Bioinformatika
• Biokémia
• Biomatematika
• Bionika
• Biotechnológia
• Elméleti biológia
• Embertan (Antropológia)
• Etológia (viselkedésbiológia)
• Evolúcióbiológia
• Élettan (Fiziológia)
  • Endokrinológia
  • Összehasonlító élettan
  • Növényélettan
  • Környezeti és ökológiai élettan
• Fejlődésbiológia
  • Egyedfejlődéstan
  • Embriológia
  • Törzsfejlődéstan (filogenetika)
• Genetika (örökléstan)
  • Populációgenetika
  • Genomika
  • Proteomika
  • Mitokondriális genetika
• Hidrobiológia
  • Limnológia (édesvizek biológiája)
• Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
  • Neuroanatómia,
  • Idegélettan,
  • Biopszichológia vagy pszichobiológia
  • Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia,
  • Pszichofizika, pszichofiziológia
  • Kognitiv tudományok
• Immunológia
  • Immunogenetika
  • Immunokémia
• Individuális vagy idiobiológia
• Járványtan (Epidemiológia)
• Mikológia (Gombatan)
• Mikrobiológia
  • Bakteriológia
  • Virológia
• Molekuláris biológia
• Morfológia (alaktan)
• Növénytan (Botanika)
  • Növénykórtan (fitopatológia)
  • Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
• Onkológia (a rákkal foglalkozik)
• Őslénytan (Paleontológia)
  • Ősnövénytan,
  • Ősállattan
• Populációbiológia
  • Populációgenetika
  • Populációdinamika
• Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
• Sejtbiológia (Citológia)
• Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
• Származástan
  • Kladisztika
• Szociobiológia
  • Szociálpatológia (a társadalmi viselkedési szabályokkal való beteges szembenállást vizsgáló tudományág.)
• Szövettan (hisztológia)
• Szupraindividuális vagy szünbiológia
  • Biotika, florisztika, faunisztika
  • Cönológia (társulástan)
  • Szünfenobiológia
  • Ökológia
• Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia)
• Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
• stb.

További információk

• Biological Journals
• Ecology WWW page
• BiologyBrowser
• CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Applied Ecology and Environmental Research
• Biológiai idézetek

Kapcsolódó szócikkek

• Anyagcsere
• Fejlődés
• Homeosztázis
• Növekedés
• Rendszer

Galéria

• 
  Animalia - Bos primigenius taurus
• 
  Planta - Triticum
• 
  Fungi - Morchella esculenta
• 
  Stramenopila/Chromista - Fucus serratus
• 
  Bacteria - Gemmatimonas aurantiaca (- = 1 Micrometer)
• 
  Archaea - Halobacteria
• 
  Virus - Gamma phage

Jegyzetek

1. ↑ Erich Meyer, Karl Zimmerman: Lebenskunde. Lehrbuch der Biologie für Höhere Schulen. Erfurt, Kurt Stenger, 1939 ff.
2. ↑ Michael Christoph Hanow: Philosophiae naturalis sive physicae dogmaticae: Geologia, biologia, phytologia generalis et dendrologia. 1766.
3. ↑ Thomas Junker: Geschichte der Biologie. München, C. H. Beck Verlag, 2004. ISBN 978-3-406-50834-9
4. ↑ ^{a b} Lorande Loss Woodruff: History of Biology, The Scientific Monthly, 1921, 3. szám, 253-281.
5. ↑ ^{a b} Christian Friedrich Harless: Grundzüge der allgemeinen Krankheitslehre: mit den Elementen der allgemeinen Biologie und der Physiologie des Menschen insbesondere. Leipzig, Weidmannsche Buchhandlung Verlag, 1817.
6. ↑ ^{a b} Szacsky Mihály: Az orvostudomány, PALATINUS Élettudományi sorozat, 2006.