Cook-szigeteki halción

Cook-szigeteki halción
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes) Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae) Nem: Todiramphus Faj: T. tutus
Tudományos név
Todiramphus tutus (Gmelin, 1788)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Cook-szigeteki halción témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cook-szigeteki halción témájú kategóriát.

A Cook-szigeteki halción (Todiramphus tutus) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.^[1][2]

Magyar neve forrással nincs megerősítve.

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, az Alcedo nembe Alcedo tuta néven.^[3]

Alfajai

• Todiramphus tutus atiu (Holyoak, 1974) - Atiu sziget (Cook-szigetek)
• Todiramphus tutus mauke (Holyoak, 1974) - Mauke sziget (Cook-szigetek)
• Todiramphus tutus tutus (Gmelin, 1788) - Társaság-szigetek (Francia Polinézia)

Korábban a Mangaia-szigeti halciónt (Todiramphus ruficollaris) (Holyoak, 1974) is alfajának tartották, ma a legtöbb rendszerező ezt külön fajként ismeri el.

Előfordulása

Francia Polinéziában és a Cook-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők és cserjések, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül kicsi, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe