Cselényi Pál
| Cselényi Pál | |
| Született | Czipfinger Pál[1] 1885. március 8.[2] Székesfehérvár[2] |
| Elhunyt | 1963. november 19. (78 évesen)[3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cselényi Pál, született: Czipfinger Pál József (Székesfehérvár, 1885. március 8.[4] – Budapest, 1963. november 19.)[5] magyar hitelintézeti igazgató, jogi doktor, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő.
Élete
Székesfehérvárott született, Czipfinger Károly nyomdász és Szöllősi Anna római katolikus szülők gyermekeként.[4] Középiskolai tanulmányait a Jézus Társasága kalocsai főgimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán folytatott tanulmányokat, melyek végén ugyanott jogi doktorrá avatták.
Az első világháború kitörésekor mint tartalékos zászlós vonult be, és 1918 novemberében tartalékos főhadnagyként szerelt le. A háború alatt főleg az orosz harctéren szolgált, ahol számos ütközetben vett részt; miután harcképtelenné vált, a megszállt Szerbiában, a front mögött teljesített szolgálatot. Katonai érdemeiért több kitüntetést is szerzett: elnyerte a koronás arany érdemkeresztet, a bronz és a kisezüst vitézségi érmet, valamint a Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet.
Szakmai pályáját a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének jogi osztályán kezdte, onnan került a Nemzeti Hitelintézethez. Utóbbinak először a IX. kerületi fiókintézetét vezette, később az intézet főtitkárává, végül pedig igazgatójává lépett elő. Eközben számos külföldi tanulmányúton járt szerte Európában, különösen az északi államok fővárosait, s az ottani gazdasági viszonyokat vizsgálta.
Budapesten már korán bekapcsolódott a város társadalmi és egyesületi életébe. Egyik alapítója volt, s később országos elnöke lett a Keresztény Pénzintézeti Tisztviselők Országos Szövetségének, elnöke a csúcsszervezetként számos nemzeti-keresztény érdekképviseletet magában foglaló Magánalkalmazotti Szervezetek Nemzeti Blokkjának és a Mátyás Király Városi Társaskörnek; társelnöke a Budai Torna Egyletnek és a Pénzügyi Tisztviselők Sportklubjának.
1931-ben választották be Budapest főváros törvényhatósági bizottságába, a Keresztény Községi Párt programjával. A törvényhatósági életben főként szociális, pénzügyi és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott, több ilyen területeken működő bizottságnak, választmánynak is tagja volt. 1939-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztották, mandátumát a Magyar Élet Pártja budapesti I. választókerületi listájáról nyerte el.
1925. május 23-án Budapesten feleségül vette Varga Klárát.[6]
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D12Q-HN5?i=171
- ↑ a b Székesfehérvár-felsővárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 80/1885.
- ↑ Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1986/1963.
- ↑ Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 301/1925.
Források
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Cselényi Pál oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 20.
- Cselényi Pál adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 20.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Amíg városatya lettem. . . A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Bp., Globus, 1931.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.
