Dečani kolostor

A Koszovó középkori műemlékei világörökségi helyszín része

Dečani kolostor
Világörökség
A dečani kolostor katholikonja
Adatok
Ország	Koszovó
Világörökség-azonosító	724-001
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, III, IV
Felvétel éve	2004
Veszélyeztetettség	2006–
Elhelyezkedése
Dečani kolostor Pozíció Koszovó térképén
é. sz. 42° 32′ 48″, k. h. 20° 15′ 57″42.546666666667, 20.26583333333342.546667°N 20.265833°EKoordináták: é. sz. 42° 32′ 48″, k. h. 20° 15′ 57″42.546666666667, 20.26583333333342.546667°N 20.265833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dečani kolostor témájú médiaállományokat.

A dečani kolostor (szerbül Манастир Високи Дечани / Manastir Visoki Dečani, albánul Manastiri i Deçanit) jelentős szerb ortodox keresztény kolostor, mely Koszovó Metóhia (Metohija) nevű régiójában, vagy más megközelítéssel Szerbia délnyugati részén helyezkedik el, mindössze 12 km-nyire délre Peć városától. A kolostor katholikonja (főtemploma) a legnagyobb középkori eredetű templom a Balkánon.^[1]

Története

A kolostort egy gesztenyeligetben alapította III. István Uroš szerb király 1327-ben. Eredeti alapító okirata 1330-ból származik. A rákövetkező évben a király meghalt, és hamvait a kolostorban temették el, melyet innentől kezdve szent helyként tiszteltek. Az építkezések a király fiának, IV. István Uroš szerb cár uralkodása idején is folytatódtak 1335-ig, ám a falfestmények nem készültek el, csak 1350-re.

A kolostort a keresztény Pantokrátor tiszteletére emelték vörös-lilás és halványsárga márványelemekből, és az építkezésen dolgozókat a ferences rend egyik tagja, Kotor vitusa irányította. A templom jól felismerhető impozáns méretéről, illetve román és kora gótikus építészeti stílusáról és formáiról. A jó állapotban fennmaradt és nagy méretű freskóktól eltekintve a templom belső része az eredeti 14. századi belsőt mutatja, illetve az alapító sírboltját is tartalmazza. A kolostor 1990-ben felkerült a Szerbia Kiemelkedő Fontosságú Kulturális és Műemlékeinek Listájára. 2004-ben az UNESCO felvette a kolostort a világörökségi listájára. Az indoklásban az áll, hogy itt találhatóak a legbecsesebb példái a szerb területek bizánci művészetének, illetve a 14. századi életmód megbízható feljegyzései. 2006-ban a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült a műemlék, mivel a templom az albán etnikumú és muszlim vallású lakosság részéről támadásoknak volt kitéve, ezért az ENSZ KFOR missziójának őrizete alatt áll.

Galéria

• 
  A kolostor
• 
  A belső udvar
• 
  A katholikon bejárata
• 
• 
  Joe Biden amerikai alelnök látogatása a kolostorban
• 
  Krisztus a kereszttel
• 
  A Kánai menyegző, freskó a Dečani kolostorban
• 
  A Nemanjić háza freskó a Dečani kolostorban
• 
  A Szent Kereszt relikviája
• 
  Jézus keresztrefeszítése

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Visoki Dečani című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Ćirković, Sima. The Serbs. Malden: Blackwell Publishing (2004) 
• Cultural Heritage of Kosovo and Metohija. Belgrade: Institute for the Protection of Cultural Monuments of the Republic of Serbia (1999) 
• The History of Serbian Culture. Edgware: Porthill Publishers (1995) 
• Krstić, Branislav. Saving the Cultural Heritage of Serbia and Europe in Kosovo and Metohia. Belgrade: Coordination Center of the Federal Government and the Government of the Republic of Serbia for Kosovo and Metohia (2003) 
• Serbian Artistic Heritage in Kosоvo and Metohija: Identity, Significance, Vulnerability. Belgrade: Serbian Academy of Sciences and Arts (2017) 
• Pantelić, Bratislav. The Architecture of Dečani and the Role of Archbishop Danilo II. Wiesbaden: Reichert (2002) 
• Peić, Sava. Medieval Serbian Culture. London: Alpine Fine Arts Collection (1994) 
• Serbian Medieval Cultural Heritage. Belgrade: Dereta (2013) 
• Šakota, Mirjana. Ottoman Chronicles: Dečani Monastery Archives. Prizren: Diocese of Raška-Prizren (2017) 
• Serbs in European Civilization. Belgrade: Nova, Serbian Academy of Sciences and Arts, Institute for Balkan Studies (1993) 
• Subotić, Gojko. Art of Kosovo: The Sacred Land. New York: The Monacelli Press (1998) 
• The Dečani Monastery. Belgrade: Museum in Priština (2013) 
• Selected Charters of Serbian Rulers (XII-XV Century): Relating to the Territory of Kosovo and Metohia. Athens: Center for Studies of Byzantine Civilisation (2000) 

Külső hivatkozások

• Evaluation by the World Heritage Committee PDF (angolul)
• Dečani Monastery Archiválva 2020. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kosovo.net (angolul)
• Dečani Monastery – Srpskoblago.org (angolul)