Eadbald (angolszászul: ĒADBALD ÆÞELBRYHTING CANTVVARE CYNING), (580 körül – 640. január 20.[1]), Kent királya 616–640 között.
Atyját, Æthelberhtet követte a trónon. Eadbaldra nem hatottak a keresztény misszionáriusok tanításai,[1] és trónra lépése után az első dolga az volt, hogy nőül vegye atyja özvegyét.[1] Miután Lőrinc, Canterbury érseke megtérítette,[1] templomot építtetett a Szent Szűznek Canterburyben.[1] Nővérét, Æthelberget összeházasította Northumbriai Edwinnel,[1] majd 633-ban, sógora legyőzetése és halála után, befogadta nővérét Paulinusszal együtt,[1] akinek felajánlotta a Rochester püspöke címet.[1] 24 évnyi uralkodás után hunyt el. Halála után fia követte a trónon.
Gyermekei
Eadbald valószínűleg kétszer nősült meg:
első feleségének a neve nem maradt fenn, de szült Eadbaldnak egy gyermeket:
ismeretlen (Oswine király [ur.: 689–690] nagyapja)
Jegyzetek
↑ abcdefghUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 144. oldal
I. Ecgbert · Ricsige · II. Ecgbert · Guthfrith · Sigfroðr · Knútr · III. Æthelwald Halfdan · Eowils · II. Eadwulf · Ealdred · II. Ragnall ·Æthelstan ·I. Amlaíb · II. Amlaíb · II. Ragnall · Eadmund ·I. Erik