Haltetvek

Haltetvek
Pontytetű tüskés pikón

Pontytetű tüskés pikón
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Állkapcsilábas rákok (Maxillopoda)
Alosztály: Haltetvek (Branchiura)
Thorell, 1864
Rend: Arguloida
Yamaguti, 1963
Család: Argulidae
Leach, 1819
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haltetvek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haltetvek témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Vízitetvek.

A haltetvek (Branchiura) a rákok egy élősködő csoportja. Taxonómiai rangjuk alosztály, korábbi művekben rend. Túlnyomó többségük halak ektoparazitája, de olykor kétéltűeken is feltűnnek.

Testük ovális, lapított, a háti oldalt széles hátpajzs borítja. Feltűnő, nagy összetett szemeik vannak, szájszerveik a csápokkal összenőve sajátos "ormányt" alkotnak, amelyen horgak, tüskék és szívókorongok vannak. Rendszerint a halak testén rögzülten élnek, nyálkával és lehámló pikkelyekkel táplálkoznak, vagy a bőrt felhasítva a testnedveket szívogatják. A párzás és peterakás időszakára elhagyják a gazdaállatot, ilyenkor hetekig is szabadon élhetnek.

A haltetvek alosztályában egyetlen rend (Arguloida), és ezen belül egyetlen család (Argulidae) ismert, habár újabban egy másik család (Dipteropeltidae) elkülönítését is javasolták. Három nembe (Argulus, Chonopeltis és Dolops) tartozó, 200-nál kevesebb fajuk ismert.

Gyakori Kárpát-medencei fajuk a pontytetű (Argulus foliaceus), mely halastavi kártevőként is ismert.

Irodalom

  • Kotlán S, Kobulej T 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
  • Martin JW, Davis GE 2001. An Updated Classification of the Recent Crustacea. pp. 132 pp. Natural History Museum of Los Angeles County Archiválva 2006. május 25-i dátummal at Bibliotheca Alexandrina
  • Myers P, Espinosa R, Parr CS, Jones T, Hammond GS, Dewey TA 2006. Animal Diversity Web: Arguloidea, Univ of Michigan
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  • Waggoner B. Introduction to the Branchiura
  • The World of Copepods - Species Taxonomy Results, Smithsonian Institution[halott link]
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap