III. Magnus svéd király

Ez a szócikk a svéd királyról szól. Hasonló címmel lásd még: III. Magnus (egyértelműsítő lap).

III. Magnus
Magnus királyi pecsétje
Svédország királya
Uralkodási ideje
1275 – 1290
Koronázása	Gamla Uppsala[1] 1276. május 24.
Elődje	Valdemár
Utódja	Birger
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Folkung-ház
Született	1245 k.
Elhunyt	1290. december 18. (45 évesen) Visingsö[1]
Nyughelye	Riddarholmskyrkan,[1] Stockholm
Édesapja	Birger jarl
Édesanyja	Svédországi Ingeborg
Testvére(i)	Rikissa Birgersdotter Catherine Birgersdotter of Bjelbo Ingeborg Birgersdotter of Bjelbo Eric Birgersson Valdemár svéd király Gregers Birgersson Benedict, Duke of Finland
Házastársa	Hedwig of Holstein
Gyermekei	Ingeborg Magnusdotter of Sweden Birger svéd király Eric, Duke of Södermanland Valdemar Richeza Magnusdotter of Sweden
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Magnus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Magnus Birgersson vagy Hombárzáró Magnus (1245 k.^[2] – 1290. december 18.^[2]) svéd király 1275-től haláláig, a feudális társadalmi rend megalapítója Svédországban.^[3]

Birger jarl második legidősebb fia volt^[3] és apja mellett a hercegi címet örökölte.^[4] 1275-ben Magnus norvég segítséggel fellázadt bátyja, Valdemár ellen, és elűzte a trónról.^[4] 1277-ben Valdemár dán segítséggel az ország déli részeit visszaszerezte,^[4] de 1278-ban Magnus kezébe kaparintotta azokat is,^[4] és megalapította a Gotlandi királyságot.^[5] Német hercegnőt vett feleségül, ami hozzásegítette az európai feudalizmus megismeréséhez.^[3] 1279-ben, Alsnőben kiadott rendeletében megteremtette a világi nemesség, a frälse osztályát, amelynek tagjai a katonáskodás fejében adókedvezményeket és társadalmi rangot kaptak.^[3] A sors iróniája, hogy a királyt éppen ennek az intézkedésének a nyomán tekintették a köznép és tulajdona védelmezőjének, amire a Ladulås ("hombárzáró") jelző is utal (bár némely kutató szerint a ragadványnév Magnus másik nevének, a Ladislausnak az eltorzulásából alakult ki).^[3] Magnus adókedvezményekkel az egyház támogatását szintén megnyerte, kiterjesztette a német és a svéd kereskedők előjogait, királyi tanácsadó testületet állított fel, hozzáfogott a jogrend törvénybe foglalásához, és más reformokat is szorgalmazott a királyi hatalom megerősítésére és a közigazgatás fejlesztésére.^[3] Halála után fia, Birger követte a trónon.^[3]

Gyermekei

• Magnus első felesége nem ismert, egy gyermeket szült a királynak:
  • Erik (1275 – 1279)
• Magnus 1276. november 11-én^[2] vette feleségül Holsteini Hedviget (1257 – 1324), aki öt gyermeket szült férjének:
  • Ingeborg^[6] (1277 – 1319. augusztus 5.) ∞ VI. Erik dán király
  • Birger^[6] (1280 – 1321. május 31.)
  • Erik^[6] (1282 – 1318. február 16.)
  • Valdemár^[6] (1285 – 1318. február 16.)
  • Rikissza^[6] (1287 – 1348)

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b c} https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
2. ↑ ^{a b c} http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/magnus_1_scheunenschloss_koenig_1290.html
3. ↑ ^{a b c d e f g} Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 440. oldal
4. ↑ ^{a b c d} Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6 129. oldal
5. ↑ Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, 129‑130. oldal
6. ↑ ^{a b c d e} Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek

• Svédország uralkodóinak listája
• Svéd királyok családfája
• Svédország társadalma a középkorban

Előző uralkodó: Valdemár

Svédország uralkodója 1275 – 1290

Következő uralkodó: Birger