Interpniktogének

A foszfor-nitrid (PN) szerkezete

Az interpniktogének a pniktogének (nitrogéncsoport elemei) egymással alkotott vegyületei.

Interpniktogének összefoglaló táblázata

N P As Sb Bi
N
N2
P
PN, P3N5
P4, P∞
As
AsN, (AsN)x
AsP3
As∞
Sb
SbN
SbP
SbAs
Sb∞
Bi
BiN
BiAs
BixSby
Bi∞

A foszfor pniktogenidjei

  • Foszfor-nitrid (PN): a foszfor-nitrid egy fehér vagy sárga-narancssárga színű, szilárd vegyület. Olvadáspontja 800 °C, melyet elérve bomlik, emiatt forráspontja ismeretlen. Sűrűsége 2,51 g/cm. Vízben oldva ammónia keletkezik belőle. Fehér vagy sárga-narancssárga por. Ammóniaszagú a nedves levegőn. Hevítve ammónia keletkezik belőle. Száraz, nedves helyen tárolandó.[1]

Az arzén pniktogenidjei

  • Arzén-nitrid (AsN): Relatív molekulatömege 88,928 g/mol. Szilárd állapotban polimer.[2][3]
  • Arzén-foszfid (AsP3): Az arzén-foszfid a fehérfoszforhoz hasonlóan tetraéderes. Relatív molekulatömege 167,84 g/mol. Félvezetőként használják lézerekben.[4]

Az antimon pniktogenidjei

  • Antimon-nitrid (SbN): Relatív molekulatömege 135,767 g/mol. Olvadáspontján bomlik. Sűrűsége 6,697 g/cm3.[5][6]
  • Antimon-foszfid (SbP): Relatív molekulatömege 152,734 g/mol. Félvezetőként használják lézerekben.[7][8][9]
  • Antimon-arzenid (SbAs): Kristályai hexagonálisak. Relatív molekulatömege 196,68 g/mol. Olvadáspontja 680 °C. Sűrűsége 5,78 g/cm3 20 °C-on. Hideg, száraz, sötét helyen tárolandó. Hevítésre bomlik. As3− és Sb3+ ionok alkotják. Vízzel hevesen reagál, a reakcióban korrozív és toxikus gázok keletkeznek. Fémekkel reakcióba lépve hidrogéngázt szabadít fel.[10]

A bizmut pniktogenidjei

  • Bizmut-nitrid (BiN): Relatív molekulatömege 222,99 g/mol. Benne a bizmut- és a nitrogénatom közt egy hármas kovalens kötés van.[11]
  • Bizmut-antimonid (BiSb): több különböző bizmut-antimonid van BixSby általános összegképlettel.[12]

Jegyzetek

  1. ↑ Phosphorus Nitride - Description. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  2. ↑ Oligomeric arsenic nitrides
  3. ↑ Arsenic Nitride gas (AsN) - Property Index. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  5. ↑ [1]
  6. ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  7. ↑ [2]
  8. ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  9. ↑ [3]
  10. ↑ [4]
  11. ↑ [5]
  12. ↑ [6][halott link]
  • kémia Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap