Isaac Barrow

Isaac Barrow
Született1630. október
London[1]
Elhunyt1677. május 4. (46 évesen)[2][3][4]
London[1]
Állampolgárságaangol
Foglalkozása
  • teológus
  • matematikus
  • matematikatörténész
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
Tisztségevice chancellor
Iskolái
  • Cambridge-i Egyetem
  • Trinity College
  • Felsted School
  • Charterhouse School
SírhelyeWestminsteri apátság
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaac Barrow témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.

Életpálya

Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 16721677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.

Kutatási területei

A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.

Írásai

  • 1655-ben latin és angol nyelven került kiadásra Eukleidész elmélete című munkája
  • 1964-ben jelent meg előadásainak gyűjteménye, Lectiones Mathematicae címen
  • 1667-ben Arkhimédész munkásságát elemezte

Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).

Szakmai sikerek

A Holdon krátert nevezték el róla.

Jegyzetek

  1. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Барроу Исаак, 2017. február 25.
  2. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia

Források

  • Isaac Barrow. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. május 4.)
Nemzetközi katalógusok
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap