John Tyndall

John Tyndall
Életrajzi adatok
Született	1820. augusztus 2. Leighlinbridge, Írország
Elhunyt	1893. december 4. (73 évesen) Hindhead, Anglia
Sírhely	St. Bartholomew's Churchyard
Ismeretes mint	fizikus glaciológus hegymászó feltaláló filozófus író egyetemi oktató
Nemzetiség	ír
Állampolgárság	brit
Házastárs	Louisa Charlotte Tyndall
Szülei	John Tyndall
Iskolái	Marburgi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	fizika
Kutatási terület	fénytan, hangtan
Munkahelyek
Queenwood College	tanár
Jelentős munkái	Tyndall-jelenség
Szakmai kitüntetések
Royal Society tagja Royal-érem (1853) Rumford-érem (1864) az Edinburgh-i Egyetem díszdoktora (1867) Bakerian Lecture (1881, 1864, 1861, 1855)
Hatással voltak rá	Michael Faraday
Hatással volt	Jožef Stefan
John Tyndall aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Tyndall témájú médiaállományokat.

John Tyndall (Leighlinbridge, 1820. augusztus 2. – Hindhead, 1893. december 4.) Írországban született brit fizikus.

Életpályája

1848-ban Marburgba, majd Berlinbe ment, hogy ott felsőbb tanulmányait végezze. Hazájába visszatérve a Queenwood College tanára lett. 1851-ben találkozott Thomas Henry Huxley-val, akivel életre szóló barátságot kötött. 1853-ban meghívták a Royal Institution fizikai tanszékére, ahol Michael Faraday munkatársa és barátja lett. 1887-ben nyugalomba vonult.

Munkássága

Főleg az energiamegmaradás törvényének következményeit kutatta. Nagyon érdekelte az energia különböző fajtáinak (diamágnesesség, sugárzó meleg, hang) terjedése.

Nevezetesek gleccserkutatásai — ezt a munkát Huxley-val kezdte, majd egyedül folytatta, és jelentős eredményeket ért el a jégfolyás mechanizmusának tisztázásában.

A fény szóródását is vizsgálta különböző közegekben; így fedezte fel a később róla elnevezett Tyndall-jelenséget. Kísérletekkel megmutatta, hogy a föld felszínéről az ég azért látszik kéknek, mert a légkörbe érkező napsugarak szóródnak a légkört alkotó molekulákon, mielőtt a szemünkbe érkeznének.

Felfedezte, hogy a nedves levegő hőmérséklete kevéssé változik, miközben hőt nyel el. Igazolta, hogy az élelmiszer nem romlik meg, amikor csíramentes levegőben tartják; ezzel cáfolta a spontán nemzés elméletét.

Művei

Első műveit Németországban, németül írta.

• Die Schraubenfläche mit geneigter Erzeugungslinie (Marburg 1850)
• The glaciers of the Alps (London 1860)
• On radiation (1865)
• Hours Of Exercise In The Alps (1871)
  • egy fejezete magyarul, Eötvös Loránd fordításában: A Jungfrau megmászása
• Contributions to molecular physics (1872)
• Six Lectures on Light (1873)
• Heat considered as a mode of motion (7. kiadás: 1887)
  • magyarul: A hő mint a mozgás egyik neme (1872, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
• The forms of water in clouds and rivers, ice and glaciers (6. kiadás: 1876)
• Faraday as a discoverer (4. kiadás: 1884)

Előadásai

Számos előadást is tartott; ezek fordításai igen népszerűek voltak.

• Notes on electricity (1870)
• Lectures on electricity (1870)
• Natural philosophy in easy lessons (1869)

Források

• Bokor József (szerk.). Tyndall, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. június 1. 
• John Tyndall (1820-1893) (magyar nyelven) (html). puskas.hu (a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskolája honlapja). (Hozzáférés: 2016. június 2.)