Küküllőkőrös

Küküllőkőrös (Curciu)
Az evangélikus erődtemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Darlac
Rang	falu
Irányítószám	557091
SIRUTA-kód	144571
Népesség
Népesség	657 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′ 36″, k. h. 24° 24′ 20″46.24333333, 24.4055555646.243333°N 24.405556°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 36″, k. h. 24° 24′ 20″46.24333333, 24.4055555646.243333°N 24.405556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllőkőrös témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Küküllőkőrös (románul: Curciu, németül: Kirtsch) település Romániában, Szeben megyében.

Fekvése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Története

A falu környékén újkőkorszaki, bronzkori, vaskori és római kori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1322-ből származik. Neve a történelmi dokumentumokban Keureus (1322), Keureusteluk (1331) illetve Kewwrews (1507), Nagykeoreoss (1587) formában fordul elő.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. A 18. században evangélikus anyaegyház volt.

Lakossága

1850-ben 951 lakosából 629 román, 285 német volt. 1992-re a német lakosságot részben cigányok váltották fel: a falu 800 lakosból 560 románnak, 133 németnek és 104 cigánynak vallotta magát.

A felekezeti megoszlást illetően, 1850-ben a falut 516 ortodox, 288 evangélikus és 147 görögkatolikus lakta. 1992-re görögkatolikus alig maradt, az 528 ortodox és 116 evangélikus mellett 148 fős pünkösdi közösség található.

Látnivalók

A szász evangélikus gyülekezet háromhajós csarnokrendszerben épült gótikus temploma a 14. század első feléből származik. A mellékhajók és a lapos mennyezetű főhajó magassága azonos. A főhajót az oldalhajóktól csúcsíves árkádok választják el. A főhajó eredetileg boltozatos volt, a szentély megőrizte kőbordás kereszthálós boltozatát. A négyzetes toronyból bejárat nyílik mind a három hajóba. A nyugati kapu román stílusú; az oszlopfőkön majmok, emberi maszk, szőlőfürtök, disznófej, kutya, bibliai jelképek láthatók. A templomfal nem maradt meg egészében, de a keleti oldalon látható még a kaputorony, mellette kápolna csatlakozik a várfalhoz.

Jegyzetek

Források

• Szabó M. Attila: Erdélyi és moldvai helységnévtár. (Hozzáférés: 2009. január 17.)^{[halott link]}
• Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu. Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma) (román nyelven). Sibiu: Editura Economică (2003). ISBN 973-590-856-5. Hozzáférés ideje: 2009. január 17. 
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992. (Hozzáférés: 2009. január 17.)

További információk

• Christian Moosberger. Es war einmal... Ein Bilddokumentation über Kirtsch in Siebenbürgen (pdf) (német nyelven). Hozzáférés ideje: 2009. január 17. ^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek