Küküllővár

Küküllővár (Cetatea de Baltă)
A küküllővári Bethlen-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Küküllővár
Rang	községközpont
Irányítószám	517235
Körzethívószám	0x58[1]
SIRUTA-kód	3967
Népesség
Népesség	1696 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	351 (2011)[2]
Népsűrűség	26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,41 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 10′ 06″46.24777778, 24.1683333346.247778°N 24.168333°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 10′ 06″46.24777778, 24.1683333346.247778°N 24.168333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllővár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja. Az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.

Fekvése

Balázsfalvától 24 km-re északkeletre a Kis-Küküllő bal partján fekszik.

Története

Küküllő(vár) (Cuculiense Castrum, Kümelburg) Árpád-kori település. Nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven. A községgel szemben, a Küküllő túlsó partján 1912-ben ideiglenes római táborhely nyomait tárták fel.^[3] 1197-ben szintén Cuculiensis castri néven említik. Vára a 11. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt.

1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30 000 idemenekült embert öltek meg itt.

Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik, mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.

Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének.^[4] Mai kései reneszánsz formájú vára a 16. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették. I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Petru Rares vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.

János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.

1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé.

1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.

1910-ben 1767, többségben román lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 3423 lakosából 1979 román, 671 cigány, 668 magyar és 668 német volt.

Látnivalók

• Bethlen–Haller-kastély
• Református temploma 13. századi, 1417 körül bővítették.

Képgaléria

• Képgaléria Küküllővárról a www.erdely-szep.hu honlapon

Híres emberek

• Itt született 1820-ban Miske Imre politikus, Moson vármegye főispánja.
• Itt született 1928-ban Könczei Ádám néprajzkutató.

Jegyzetek

• Györffy György: Küküllővármegye

További információk

• A vár története és képek^{[halott link]}
• Küküllővár Archiválva 2008. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Küküllővári castrum