Kültepe

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Istenszobrocskák (i.e. 18. sz. Kültepe)

Kültepe (török: „Hamudomb”), régészeti helyszín Törökország középső részén, Kayseri várostól északkeletre. A bronzkori Kanis városát magába rejtő ősi lelőhely, de csak akkor kezdtek érdeklődni iránta, amikor felvetődött, hogy innen származhatnak az óasszír nyelvű, ékírásos ún. kappadókiai táblák. Végül 1925-ben megtalálták a táblák forráshelyét egy félhold alakú területen, a tulajdonképpeni halomtól délre-délkeletre. Ezt a területet a régészek Karum Kanesnek nevezik; itt óaszszír kereskedők éltek a helyi lakosság között.

Története

Achát kisplasztika (i.e. 18. sz. Kültepe)
Kerámia váza(i.e. 18. sz. Kültepe)

Az asszírok az ősnépesség által lakott településekben (városokban), de ott körbezárt, a kereskedők által autonóm módon igazgatott - telepeket létesítettek, amelyeket kárumnak neveztek. Anatóliában mintegy húsz ilyen telepet hoztak létre, amelyek egyetlen fő kereskedőtelepnek a felügyelete alá tartoztak. Ez pedig a Kültepe alsó városrészében kialakított kereskedőtelep, Karum Kanis volt. Karum Kanis önmaga pedig direkt kapcsolatban állt Asszíriával.

A feltárások története

Az ásatásokat 1948-ban kezdte újra a Török Történeti Társaság, Tahsin és Nimet Özgüç vezetésével. Ásatásaik több ezer újabb, a Kr. e. II. évezred elejéről való táblát hoztak napvilágra, s ekkor találtak ilyeneket először magában a városhalomban.

Régészeti leletek

A helyszín

Az agyagtáblák

A szövegek a legkorábbi anatóliai eredetű történeti források; óasszír nyelven íródtak. Hasonló szövegeket találtak Alisar Hüyükben és Bogazköyben, a hettita fővárosban is. Minden szöveg a közép-anatóliai ún. „kolónia (telepes=karum)-korszak”-ból származik. Ekkoriban az indoeurópai hettiták már letelepedtek, és asszimilálódtak az anatóliai őslakossághoz. E közegben több emberöltőn át fennálltak asszír karumok (kereskedelmi telepek, amelyek közül valószínűleg Kanes volt a legfontosabb). Ezek az Asszíria és Anatólia között utazó karavánok célállomásai, ill. elosztó központjai voltak. A Babilóniából ideszállított asszír textíliákat és egyéb árukat cserélték anatóliai ezüstre.

Egyéb leletek

Kültepe kultúrtörténeti jelentősége

Lásd még

Az Erciyes Dağı látképe Kültepéből

Források

  • ACM Munkacsoport: Museum für Anatolische Zivilisationen (Museumführer), - ACM 1997. (magyarra fordította: Kiss Tamás: KT_ARCHIV_VeML) - helytelen ISBN kód: 975-7423-33-X

Külső hivatkozások

Fotógaléria

Sablon:Kis-Ázsia régészeti lelőhelyei
  • m
  • v
  • sz
Kis-Ázsia régészeti lelőhelyei
Acemhöyük •  Adilcevaz •  Ahlatlibel •  Alacahöyük •  Alişar •  Altıntepe •  Anıtkabir •  Arslantepe •  Beycesultan •  Boğazköy •  Bolu •  Canhasan •  Çatalhöyük •  Cavustepe •  Älmali •  Emírdag •  Eskíyapar •  Etiyokusu •  Ferzant •  Gordion •  Hacilar •  Hasanoglan •  Hattuszasz •  Havuzköy •  Horoztepe •  Ilica •  Ikiztepe •  Inandik •  Kalinkaya •  Karain •  Karaoglan •  Karayavsan •  Karaz •  Kayalidere •  Kargamis •  Köylütolu •  Kültepe •  Mahmatlar •  Merzifon •  Patnos •  Pazarli •  Sakcagözü •  Sultanhan •  Tilkitepe •  Toprakkale •  Üne •  Van •  Zincirli Höyük •  Yazılıkaya
Nemzetközi katalógusok