Kansas Pacific Railway

Nem tévesztendő össze a következővel: Kansas Pacific (film).

Kansas Pacific Railway
Típus	közlekedési társaság
Alapítva	1855
Megszűnt	1880
Jogutód	Union Pacific Railroad
A Wikimédia Commons tartalmaz Kansas Pacific Railway témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kansas Pacific Railway (KP) egy történelmi vasúttársaság volt, amely az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén működött a 19. század végén. Szövetségi alapítású vasút volt, amelyet állami földtámogatással támogattak. Abban az időben, amikor az első transzkontinentális vasútvonalat a Central Pacific Railroad és a Union Pacific építette, megpróbálta, hogy csatlakozzon a transzkontinentális vasútvonalhoz, de elbukott. Eredetileg a "Union Pacific, Eastern Division" nevet viselte, bár teljesen független volt. A Pennsylvania Railroad, Missouri pénzembereivel együttműködve, a transzkontinentális rendszer betétvonalának tervezte. A tulajdonosok erősen lobbiztak Washingtonban, hogy pénzt kapjanak a Kansas Citytől Coloradóig, majd Kaliforniáig tartó vasútvonal megépítéséhez. A Coloradótól nyugatra történő továbbhaladásra nem sikerült támogatást szerezni. Az 1870-es években Kansas államban az első távolsági vonalak közül sokat üzemeltetett, kiterjesztve az országos vasúthálózatot nyugat felé az államon keresztül Coloradóba. A fővonala biztosította a fő közlekedési útvonalat, amely megnyitotta a középső síkságok megtelepedését, és a Kansas City és Denver közötti összeköttetés az utolsó láncszemet jelentette a parttól a tengerpartig tartó vasúthálózatban 1870-ben. A vasúttársaságot 1880-ban összevonták a Union Pacific társasággal, és fővonala ma is szerves részét képezi a Union Pacific hálózatának.^[1]

Története

A Kansas Pacific 1855-ben Leavenworth, Pawnee és Western Railroad néven indult, majd 1863-ban Union Pacific Eastern Division néven szervezték újjá. Az UP Eastern-t az Egyesült Államok Kongresszusa engedélyezte a Pacific Railway Act részeként, hogy a Union Pacific mellett létrehozzák az első transzkontinentális vasútvonal második déli ágát. A "Kansas Pacific" nevet csak 1869-ben fogadták el. A vasút eredeti szándéka az volt, hogy a kansasi Kansas Citytől nyugatra, Kansas államon keresztül Fort Riley-ig, majd északra, a nebraskai Fort Kearny-nél csatlakozik a Union Pacific fővonalához. A vonal megépítését részben az amerikai kormányzat azon vágya motiválta, hogy kiterjessze a közlekedési útvonalakat Kansasba, amely már az amerikai polgárháború (1861-1865) kitörése előtt is folyamatos konfliktusok színhelye volt a leendő Unió és a Konföderáció szimpatizánsai között. Lásd: Bleeding Kansas.

A társaság 1863 szeptemberében kezdte meg a Kansas Citytől nyugatra vezető fővonal építését. 1864-ben a Lawrence-ig tartó vonal első 40 mérföldes (64 km) szakasza már üzemben volt. 1866 őszére a vonal elérte Junction Cityt, amely a vasút első részlegének a végpontja lett, és ahol egy fűtőház épült. 1867-ben a vonal elérte Salinát. 1869 márciusában az Egyesült Államok kongresszusa törvényben Kansas Pacificre változtatta a nevét. A Union Pacific-hez hasonlóan a Pacific Railway Act a vasútvonal mentén a fővonal mentén nagy földtámogatásokat engedélyezett a vasútnak. Ezeket a támogatásokat a telepesek között kellett szétosztani, akik benépesítették volna a vasút melletti földeket, új városokat hozva létre, és biztosítva a vasút fenntartásához szükséges gazdasági tevékenységet. Az építkezés során William F. "Buffalo Bill" Cody-t alkalmazták, hogy bölényeket lőjön, hogy húst biztosítson a pályaépítő személyzet számára.

Bár a vasút eredetileg csak Fort Riley-ig akart nyugatra építeni, a Colorado Territoryban található Denver lakói, akik nagyon szerettek volna csatlakozni az országos hálózathoz, hevesen lobbiztak azért, hogy a Union Pacific vonalait meghosszabbítsák a városukig. 1868-ban az amerikai kongresszus törvényt hozott, amelyet Andrew Johnson elnök írt alá, hogy a vonal második szakaszát a Sziklás-hegységig meghosszabbítsák, azzal a szándékkal, hogy Denver mellett a Sziklás-hegységen át a Pacific-vonalig folytassák, hogy versenyezzenek a Union Pacific fővonalával. Az építkezéshez azonban nem biztosítottak forrásokat, amit az amerikai polgárháború végét követő, a vasúti beruházások általános összeomlása még súlyosabbá tett.

Német befektetők támogatásával a Kansas Pacific (KP) 1869 októberében kezdte meg a Colorado meghosszabbításának építését. 1870 márciusára a nyugati vonal elérte a coloradói Kit Carsont, és a vállalat Denvertől kelet felé kezdett építkezni. 1870. augusztus 15-én a két KP-ág találkozott a Colorado keleti síkságán, a Comanche Crossingnál, amelyet a Kansas Pacific egyik mérnökének tiszteletére Strasburgnak neveztek át.^[2]

Az első vonatok augusztusi Denverbe érkezése két hónappal azután történt, hogy 1870 júniusában elkészült a Denver Pacific Railway fővonala, amely összekötötte Denvert és a Union Pacificet Cheyenne-nél, a Nebraska Területen. A Kansas Pacific és a Denver Pacific vonalak a denveri "Jersey Junction"-nél keresztezték egymást, körülbelül három mérföldre északra a belvárostól. A Kansas Pacific 1870. augusztus 15-i strasburgi "síncsatlakozása" valójában az Egyesült Államok parttól partig tartó vasúthálózatának valódi befejezését jelentette. Az előző évben Utahban történt Utolsó sínszeg eseménye jelentette a Union Pacific és a Central Pacific vasútvonal összekapcsolását, de 1872-ig a Union Pacific utasainak az iowai Council Bluffs és a nebraskai Omaha között le kellett szállniuk, hogy hajóval keljenek át a Missouri folyón.^[2]

1874-ben a Union Pacific befektetője, Jay Gould megszerezte a Kansas Pacific tényleges irányítását. 1880-ban Gould irányításával a vasúttársaságot összevonták a Union Pacific és a Denver Pacific társaságokkal, és az új vasúttársaság a Union Pacific nevet vette fel. Az új társaság azon szándékát, hogy meghosszabbítsa a régi Kansas Pacific fővonalat a Sziklás-hegységen keresztül, erősítette a fő rivális, a Chicago, Burlington and Quincy által támasztott újbóli verseny. Az 1880-as évek elején a Union Pacific több expedícióra is küldött földmérőket a Platte-kanyonba és a Poudre-kanyonba. Amikor azonban a Burlington visszavonta a saját transzkontinentális vonalára vonatkozó terveit, a Union Pacific elvesztette érdeklődését a Denvertől nyugatra vezető vonal meghosszabbítása iránt. Csak 1934-ben, a Denver and Salt Lake Railroad vasúttársaság vonalát a Denver and Rio Grande Western fővonalával összekötő Dotsero Cutoff befejezésével sikerült elérni, hogy a Denverből nyugatra vezető vasútvonal átkelt a Sziklás-hegységen és elérte Salt Lake Cityt.

1885-ben a vasút a Legfelsőbb Bíróság elé került a Kansas Pacific R. Co. kontra Dunmeyer ügyben a földtulajdonjogokkal kapcsolatos vitában.

Források

Irodalom

• Leland, Charles Godfrey. The Union Pacific Railway, Eastern Division: or, Three thousand miles in a railway car (1867) online
• Babbitt, James E. "From Albuquerque to Tucson in 1867: The Kansas Pacific Railway Survey Photographs of William A. Bell." Journal of Arizona History (1998): 289–306. in JSTOR
• Klein, Maury. Union Pacific: 1862-1893 (Vol. 1. 1987), passim.
• Petrowski, William R. The Kansas Pacific: a study in railroad promotion (Arno Press, 1981).
• Petrowski, William R. "The Kansas Pacific Railroad in the Southwest." Arizona and the West (1969): 129–146. in JSTOR
• Petrowski, William R. "Kansas City to Denver to Cheyenne: Pacific Railroad Construction Costs and Profits." Business History Review 48#2 (1974): 206–224. online

További információk

• University of Kansas: Kansas Pacific Railroad Archiválva 2006. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Thomas Ewing Jr. and the origin of the Kansas Pacific
• John H. McDowell Papers, 1853-1884 Archiválva 2017. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. McDowell was part owner of the Leavenworth, Pawnee and Western Railroad Company and this collection documents the business of the railroad while he was associated with it. .44 cubic feet (processed). Finding aid compiled by Susan Wheatley. Eastern Kentucky University Special Collections and Archives