Keretantenna

A keretantenna egy csökkentett méretű sugárzó. Csökkentett méretéből adódóan kis hatásfokú antenna, leginkább vevőantennaként használják. Régen csöves rádiók dobozának belső oldalán képeztek ki több menetes tekercset, így tették alkalmassá a készüléket, hogy az erősebben vehető közeli rádióállomások jelét külső antennna nélkül is venni lehessen.

A keretantenna napjainkban sem vesztette el jelentőségét, több területen is használják vevőantennaként:

  • mivel enyhe irányhatással rendelkezik hosszabb hullámokon is, használják iránymérésre, zavarjelek felderítésére, "rókavadászatra".
  • mivel hosszabb hullámokra is kis méretben elkészíthető, mozgó megfigyelőállomások is használják.
  • mivel leginkább a rádióhullámok mágneses komponensére érzékeny, jelentős szerepe van hosszúhullámú rádiónavigációban.
  • Induktív alkalmazásokban, RFID, áruellenőrző.

Felépítése, méretezése[1]

A keretantenna egy A területet bekerítő, n menetszámú tekercs. Sugárzási ellenállása λ hullámhosszon a következőképp számítható:

R s = n 2 320 s i n ( π A λ ) {\displaystyle R_{s}=n^{2}320sin{{\biggl (}{\frac {\pi {\sqrt {A}}}{\lambda }}{\biggr )}}}

A keretantenna dipólusként működik, melynek hatásos hossza:

h e f f = 2 π n A λ {\displaystyle h_{eff}={\frac {2\pi nA}{\lambda }}}

A heff-nek megfelelő dipólus-félhosszúság:

h 0 = 2 a r c t a n ( h e f f β 2 ) β {\displaystyle h_{0}={\frac {2arctan{{\biggl (}{\frac {h_{eff}\beta }{2}}{\biggr )}}}{\beta }}}

  • n - a keretantenna menetszáma
  • A - A keretantenna által bekerített terület (m2)
  • λ - az üzemi hullámhossz (m)
  • Rs - sugárzási ellenállás (Ω)
  • heff - hatásos magasság (m)
  • h0 - dipólus félhosszúság (m)
  • β - hullámtényező

A keretantenna iránykarakterisztikája

A keretantenna kvázi gömbsugárzó, de van egy nagyon keskeny szögtartomány, amelyben az antenna teljesen érzéktelen. Irányméréskor ezt a tulajdonságát használják ki, ugyanis amikor a tekercs tengelyirányban néz a jelforrás felé, akkor megszűnik a jel vétele. Mivel ez egy nagyon keskeny szögtartomány, így pontos, akár 1° körüli pontossággal van lehetőség iránymérésre.

Jegyzetek

  1. Armando Garcia Dominguez. Antennák méretezése (1990). ISBN 963 10 8552