Komor Vilmos

Komor Vilmos
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	Kohn Vilmos 1895. május 12. Budapest
Elhunyt	1971. szeptember 28. (76 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Komor Jakab Bőhm Berta
Foglalkozása	karmester
Iskolái	Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
Kitüntetései	Liszt Ferenc-díj (1952) Magyarország Érdemes Művésze díj (1953) Kossuth-díj (1963)
Sírhelye	Farkasréti temető (608-266)
A Wikimédia Commons tartalmaz Komor Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komor Vilmos (született Kohn) (Budapest, 1895. május 12.^[1] – Budapest, 1971. szeptember 28.) Liszt- és Kossuth-díjas karmester.

Élete, munkássága

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban tanult 1904 és 1907 között.^[2] Hegedülni a Nemzeti Zenedében tanult, majd 1920-ban az Operaház zenekarának brácsása lett. 1921-től a budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának titkára, karmestere volt, ám 1928-ban eltávolították állásából. Operát először – beugróként, próba nélkül – a bécsi Volksoperben vezényelt, a Lohengrint. A pesti Operából való távozása után a Városi Színház karmestere lett, ahol az operettek mellett saját betanításában operákat állított színpadra, amelyekben gyakran felléptek a kor ünnepelt operaénekesei, például Beniamino Gigli, Giacomo Lauri-Volpi, Fjodor Saljapin, Alpár Gitta, Németh Mária. Érdekesség, hogy egy ilyen, Komor által vezényelt Rigoletto-előadáson bukott meg Budapesten Amelita Galli-Curci. A Városi Színház csődjét követően különböző fővárosi és vidéki színházakban vezényelt operákat, operetteket. Az ő dirigálásával valósult meg Fényes Szabolcs Maya című operettjének ősbemutatója és Ábrahám Pál művének, a Bál a Savoyban hazai bemutatója.

Még 1923-ban – főleg operaházi zenészekből – megszervezte a Budapesti Kamarazenekart, amellyel a barokk és klasszikus műveken kívül számos kortárs szerző modern művét is bemutatta. Például ő mutatta be Bartók Béla Falun című művének zenekari változatát. Zenekarával megkezdte a nagy sikert aratott állatkerti szabadtéri hangversenyek és operaelőadások sorozatát. Zenekarával gyakran fellépett a rádióban, és több hanglemezfelvételük is készült.

A zsidótörvények szinte lehetetlenné tették fellépéseit, ezért 1939-től az OMIKE Művészakció művészeti vezetőjeként tevékenykedett, és a háború alatt számos kitűnő előadást állított színpadra a Wesselényi utcai Goldmark Teremben.

1945-ben az Operaház karmestere lett, ahol először a háromtagú vezetőség megbízásából lépett fel vendégként, majd az 1946-ban kinevezett Tóth Aladár igazgató szerződéssel alkalmazta az általa becsült és a „tömegek fáradhatatlan zenei nevelőjé”-nek nevezett karmestert. Komor Vilmos egészen a haláláig az operaház karmestere volt, és nevéhez számos kiemelkedő operaelőadás fűződik. Az 1950-es években a Gördülő Opera előadásait vezényelte vidék helyszíneken. Az utókor főleg Erkel-karmesterként emlékszik rá a Hunyadi László és a Bánk bán nagyszerű előadásai nyomán, de emlékezetesek voltak – többek között – Gounod Faustjának, Verdi Aidájának, Álarcosbáljának és Don Carlosának, Wagner Tannhäuserének, Donizetti Lammermoori Luciájának és a Don Pasqualénak az előadásai is. Munkabírására és szellemi frissességére jellemző, hogy Wagner Trisztán és Izoldáját 75 éves korában vezényelte először. Operakarmesterként különösen sikeres volt az NDK operaházaiban (Berlin, Drezda, Lipcse), a lipcsei Gewandhausban egy ideig főigazgató is volt. Operai elfoglaltságán túl – még idősebb korában is – szimfonikus hangversenyeken is vezényelt, főleg 20. századi műveket.

Emlékét a Komor Vilmos Baráti Kör őrzi, amely lánya, Komor Ágnes hárfaművész kezdeményezésére jött létre. Komor-plakettet is alapítottak, amit minden évben az Operaház zenekarának egy fiatal zenésze, korrepetitora vagy karmestere kap meg.

Elismerései

• Liszt Ferenc-díj (1952)
• Érdemes művész (1953)
• Kossuth-díj (1963)

Hangfelvételeiből

Komor Vilmos hangfelvételeiből a Hungaroton többet CD-n is kiadott:

• Faust – Hoffmann meséi – Aida – Felhívás keringőre – Traviata – Carmen részletek. Komor Vilmos, Lehel György, MRT Szimfonikus Zenekara, Állami Operaház Zenekara, Erdélyi Miklós, Németh Gyula, Varga Pál
• Richard Wagner: A walkür – Az istenek alkonya – Lohengrin – A bolygó hollandi – Tannhäuser részletek. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, MRT Énekkara, Magyar Állami Operaház Zenekara, Ferencsik János, Hermann Abendroth, Lukács Miklós, Komor Vilmos, Erdélyi Miklós, Svéd Sándor, Szőnyi Olga
• Gounod: Faust részletek. Fodor János, Komor Vilmos, Koródy András, Mátyás Mária, Pless László, Svéd Sándor, Szecsődy Irén, Udvardy Tibor, Varga Pál, Állami Operaház Ének- és Zenekara
• Mascagni: Parasztbecsület – Leoncavallo: Bajazzók. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Komor Vilmos, különböző előadók, Lukács Miklós, MRT Gyermekkara, Magyar Állami Operaház Énekkara
• Verdi: Kettősök. Fodor János, Komor Vilmos, Lukács Miklós, Magyar Állami Operaház Zenekara, Pless László, Réti József, Simándy József, Svéd Sándor, Székely Mihály, Tiszay Magda, Varga Pál
• Melis György. Magyar Állami Operaház Zenekara, Komor Vilmos, Melis György
• Erkel Ferenc: Bánk bán – Hunyadi László. Különböző előadók, Komor Vilmos
• A főszerepben: Simándy József. Különböző előadók, Komor Vilmos, Simándy József
• Fifty Years of Hungaroton – Conductors
• Stars of the Hungarian Opera Vol. 1–2. Különböző előadók, Komor Vilmos
• Ágay Karola: Soprano. Ferencsik János, Komor Vilmos, Magyar Állami Operaház Kórusa, Magyar Állami Operaház Zenekara, Barlay Zsuzsanna, Ágay Karola

Származása

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon – Komor Vilmos
• Magyar színházművészeti lexikon – Komor Vilmos
• Opera-világ.hu – Bóka Gábor: Tömegek zenei nevelője
• Kultúra.hu – Átadták az operaházban a Komor Vilmos- és Márk Tivadar-emlékplakettet
• Hungaroton Music Store – Komor Vilmos Archiválva 2012. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Komor Vilmos sírja a Farkasréti temetőben