Lineáris differenciálegyenlet

A közönséges lineáris differenciálegyenlet és a közönséges lineáris differenciálegyenlet-rendszer a közönséges differenciálegyenletek fontos osztálya.

Definíció

Adva legyen az I R {\displaystyle I\subset \mathbb {R} } intervallum, a rajta értelmezett f : I × ( R m ) n R m {\displaystyle f:I\times (\mathbb {R} ^{m})^{n}\rightarrow \mathbb {R} ^{m}} és g : I R m {\displaystyle g:I\rightarrow \mathbb {R} ^{m}} valós értékű függvény. Ekkor az

y ( n ) = f ( x , y , y , , y ( n 1 ) ) + g ( x ) {\displaystyle y^{(n)}=f\left(x,y,y',\ldots ,y^{(n-1)}\right)+g(x)}

egyenlet, ahol x I ,   y , y , , y ( n ) R m {\displaystyle x\in I,\ y,y',\ldots ,y^{(n)}\in \mathbb {R} ^{m}} , n-edrendű, m egyenlőséget tartalmazó (közönséges) lineáris differenciálegyenlet-rendszer, ha minden rögzített x I {\displaystyle x\in I} -re az

( R m ) n R m , ( a 0 , , a n 1 ) f ( x , a 0 , , a n 1 ) {\displaystyle (\mathbb {R} ^{m})^{n}\rightarrow \mathbb {R} ^{m},(a_{0},\ldots ,a_{n-1})\mapsto f(x,a_{0},\ldots ,a_{n-1})}

leképezés lineáris.

Ha m=1, akkor (közönséges) lineáris differenciálegyenletnek nevezzük. Homogén, ha g(x) azonosan nulla, egyébként inhomogén.

A következőkben f(x)-et és g(x)-et folytonosnak tételezzük fel. Ekkor a y : I R m {\displaystyle y:I\rightarrow \mathbb {R} ^{m}} n-szer differenciálható függvény az egyenletrendszer megoldása, ha

y ( n ) ( x ) = f ( x , y ( x ) , , y ( n 1 ) ( x ) ) + g ( x ) {\displaystyle y^{(n)}(x)=f\left(x,y(x),\ldots ,y^{(n-1)}(x)\right)+g(x)}

teljesül minden x I {\displaystyle x\in I} -re. Ha f {\displaystyle f} nem függ az első változótól, akkor az egyenletrendszer állandó együtthatós.

Speciális esetei

Fontos speciális esetei:

  • az m egyenletből álló elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszer:
  y = A ( x ) y + b ( x )   , {\displaystyle \ y'=A(x)y+b(x)\ ,}
ahol A : I R m × m {\displaystyle A:I\rightarrow \mathbb {R} ^{m\times m}} és b : I R m {\displaystyle b:I\rightarrow \mathbb {R} ^{m}} folytonos. A hozzá tartozó homogén egyenletrendszer
  y = A ( x ) y   . {\displaystyle \ y'=A(x)y\ .}
  • az n-edrendű lineáris differenciálegyenlet:
i = 0 n a i ( x ) y ( i ) = b ( x )   , {\displaystyle \sum _{i=0}^{n}a_{i}(x)y^{(i)}=b(x)\ ,}
ahol a i , b : I R {\displaystyle a_{i},b:I\rightarrow \mathbb {R} } folytonos. A hozzá tartozó homogén egyenlet
i = 0 n a i ( x ) y ( i ) = 0   . {\displaystyle \sum _{i=0}^{n}a_{i}(x)y^{(i)}=0\ .}

Ide tartoznak a további példák:

  • Airy-féle differenciálegyenlet:   y λ x y = 0 {\displaystyle \ y''-\lambda xy=0} .
  • Bessel-féle differenciálegyenlet:   x 2 y + x y + ( x 2 n 2 ) y = 0 ,   n R {\displaystyle \ x^{2}y''+xy'+(x^{2}-n^{2})y=0,\ n\in \mathbb {R} } .
  • Csebisev-féle differenciálegyenlet:   ( 1 x 2 ) y x y + n 2 y = 0 {\displaystyle \ (1-x^{2})y''-xy'+n^{2}y=0} .
  • Euler-féle differenciálegyenlet: i = 0 n b i ( c x + d ) i y ( i ) ( x ) = 0 {\displaystyle \sum _{i=0}^{n}b_{i}(cx+d)^{i}y^{(i)}(x)=0} .
  • Hermite-féle differenciálegyenlet:   y 2 x y + 2 n y = 0 ,   n Z {\displaystyle \ y''-2xy'+2ny=0,\ n\in \mathbb {Z} } .
  • hipergeometrikus differenciálegyenlet:   x ( x 1 ) y + ( ( α + β + 1 ) x γ ) y + α β y = 0 ,   α , β , γ R {\displaystyle \ x(x-1)y''+\left((\alpha +\beta +1)x-\gamma \right)y'+\alpha \beta y=0,\ \alpha ,\beta ,\gamma \in \mathbb {R} } .
  • Laguerre-féle differenciálegyenlet: x y + ( 1 x ) y + n y = 0 ,   n N 0 {\displaystyle x\,y''+(1-x)\,y'+ny=0,\ n\in \mathbb {N} _{0}} .
  • Legendre-féle differenciálegyenlet:   ( 1 x 2 ) y 2 x y + n ( n + 1 ) y = 0 {\displaystyle \ (1-x^{2})y''-2xy'+n(n+1)y=0} .

Globális létezés és egyértelműség

Jelöljünk ki egy tetszőles x 0 I {\displaystyle x_{0}\in I} és egy y 0 , , y n 1 R m {\displaystyle y_{0},\ldots ,y_{n-1}\in \mathbb {R} ^{m}} pontot. Kezdetiérték-feladatnak nevezzük azt a feladatot, ami a differenciálegyenlet egy olyan megoldását keresi, ami átmegy ezen a ponton.

Az

{ y ( n ) = f ( x , y , y , , y ( n 1 ) ) + g ( x )     y ( i ) ( x 0 ) = y i   ,   i = 0 , , n 1 {\displaystyle \left\{{\begin{array}{l}y^{(n)}=f(x,y,y',\ldots ,y^{(n-1)})+g(x)\ \\\ y^{(i)}(x_{0})=y_{i}\ ,\ i=0,\ldots ,n-1\\\end{array}}\right.} kezdetiérték-feladatnak létezik egy, és csakis egy y : I R m {\displaystyle y:I\rightarrow \mathbb {R} ^{m}} megoldása a Picard–Lindelöf-tételek szerint.

A megoldások struktúrája

Homogén rendszerek

A homogén lineáris differenciálegyenlet-rendszerek megoldásai vektorteret alkotnak. Ez azt jelenti, hogy két megoldás lineáris kombinációja szintén megoldás. Az n-edrendű homogén lineáris differenciálegyenlet és az n egyenletből álló elsőrendű homogén lineáris differenciálegyenlet-rendszer megoldásainak vektortere n dimenziós. A megoldások vektorterének tetszőleges bázisát alaprendszernek nevezzük. Egy alaprendszert oszlopokként mátrixba téve kapjuk a Vronszkij-determinánst.

Inhomogén rendszerek

Az inhomogén rendszerhez tartozó homogén rendszer egy alaprendszerének és az inhomogén rendszer egy yp megoldásnak ismeretében az inhomogén rendszer összes megoldása kifejezhető:

{ y = y h + y p   |   y h   {\displaystyle \{y=y_{h}+y_{p}\ |\ y_{h}\ } a homogén rendszer megoldása } {\displaystyle \}}

Ezt az yp megoldást partikuláris megoldásnak nevezzük.

Ha már megvan az alaprendszer, akkor tehát elég egy partikuláris megoldást találni. Egy általános módszer a konstans variációja, de speciális esetekben más módszerekkel hamarabb célt érünk. A megoldások hatványsor alakjában is kereshetők.

A megoldást megkönnyítheti egy alkalmasan választott transzformáció. Ha például ismert az inhomogén tag Laplace-transzformáltja, akkor abból meg lehet kapni a megoldás Laplace-transzformáltját. Ebből inverz transzformációval visszakapható az inhomogén rendszer partikuláris megoldása.

Ha az elsőrendű differenciálegyenlet-rendszer állandó együtthatós, akkor az egyenletrendszer alaprendszere megkapható a mátrix exponenciálisával, ami a Jordan-normálalakkal számítható.

Periodikus rendszerek

Legyen ω az A : R R m × m {\displaystyle A:\mathbb {R} \rightarrow \mathbb {R} ^{m\times m}} együtthatómátrix és a b : R R m {\displaystyle b:\mathbb {R} \rightarrow \mathbb {R} ^{m}} tag közös periódusa. Keressük az   y = A ( x ) y + b ( x ) {\displaystyle \ y'=A(x)y+b(x)} rendszer ω szerint periodikus megoldását. Általában nem tudunk explicit alaprendszert konstruálni, de struktúráját ismerjük Floquet tételéből:

Az   y ( x ) = A ( x ) y ( x ) {\displaystyle \ y'(x)=A(x)y(x)} rendszer Φ alaprendszere   Φ ( x ) = P ( x ) exp ( x R ) {\displaystyle \ \Phi (x)=P(x)\exp(xR)} alakú, ahol P : R G L ( m ; C ) {\displaystyle P:\mathbb {R} \rightarrow GL(m;\mathbb {C} )} folytonosan differenciálható, és ω szerint periodikus, és a R C m × m {\displaystyle R\in \mathbb {C} ^{m\times m}} mátrix konstans.

Már csak az a kérdés, hogy léteznek-e ω szerint periodikus megoldások. Jelölje L ω := { y C 1 ( R ; R m )   |   y ( x ) = A ( x ) y ( x )   und   y   ω -periodisch } {\displaystyle L_{\omega }:=\{y\in C^{1}(\mathbb {R} ;\mathbb {R} ^{m})\ |\ y'(x)=A(x)y(x)\ {\textrm {und}}\ y\ \omega {\textrm {-periodisch}}\}} a homogén egyenlet ω szerint periodikus megoldásainak halmazát!

Ha Φ a homogén y = A ( x ) y {\displaystyle y'=A(x)y} rendszer alaprendszere, akkor Φ ( ω ) Φ ( 0 ) 1 {\displaystyle \Phi (\omega )\Phi (0)^{-1}} sajátértékei a homogén rendszer karakterisztikus multiplikátorai. A karakterisztikus multiplikátorok nem függnek az alaprendszer választásától. Egy tétel szerint a homogén y = A ( x ) y {\displaystyle y'=A(x)y} rendszernek akkor és csak akkor vannak nem triviális ω szerint periodikus megoldásai, ha 1 karakterisztikus multiplikátora a homogén rendszernek.

Inhomogén esetben tekintjük a y = A ( x ) T y {\displaystyle y'=-A(x)^{T}y} egyenlet ω szerint periodikus megoldásait:

L ω := { y C 1 ( R ; R m )   |   y ( x ) = A ( x ) T y ( x )   und   y   ω -periodisch }   . {\displaystyle L_{\omega }^{\star }:=\{y\in C^{1}(\mathbb {R} ;\mathbb {R} ^{m})\ |\ y'(x)=-A(x)^{T}y(x)\ {\textrm {und}}\ y\ \omega {\textrm {-periodisch}}\}\ .}

Ekkor a y = A ( x ) y + b ( x ) {\displaystyle y'=A(x)y+b(x)} rendszernek akkor és csak akkor van ω szerint periodikus nem triviális megoldása, ha 0 ω y ( s ) , b ( s ) d s = 0 {\displaystyle \int _{0}^{\omega }\langle y(s),b(s)\rangle {\rm {d}}s=0} teljesül minden y L ω {\displaystyle y\in L_{\omega }^{\star }} -ra.

Belátható, hogy dim L ω = dim L ω {\displaystyle \dim L_{\omega }=\dim L_{\omega }^{\star }} . A y = A ( x ) y + b ( x ) {\displaystyle y'=A(x)y+b(x)} rendszernek tehát minden b-re van ω szerint periodikus megoldása, függetlenül y = A ( x ) y {\displaystyle y'=A(x)y} karakterisztikus multiplikátoraitól.

Források

  • Herbert Amann: Gewöhnliche Differentialgleichungen. 2. Auflage. Gruyter - de Gruyter Lehrbücher, Berlin/New York 1995, ISBN 3-11-014582-0.
  • Carmen Chicone: Ordinary Differential Equations with Applications. 2. Auflage. Texts in Applied Mathematics 34, Springer-Verlag 2006, ISBN 0-387-30769-9.

Kapcsolódó szócikk

  • George William Hill