Malomgödör

Malomgödör (Mühlgraben)
Malomgödör címere
Malomgödör címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásGyanafalvi járás
Alapítás éve1387
PolgármesterReinhard Knaus (SPÖ)
Irányítószám8385
Körzethívószám03329
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népesség396 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Legmagasabb pont392 m
Terület5,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 24″, k. h. 16° 03′ 23″46.89, 16.05638888888946.890000°N 16.056389°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 24″, k. h. 16° 03′ 23″46.89, 16.05638888888946.890000°N 16.056389°E
Malomgödör weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malomgödör témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Malomgödör (németül: Mühlgraben) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése

Gyanafalvától 10 km-re délnyugatra, a stájer határ mellett fekszik.

Malomgödöri panoráma

Története

A települést 1387-ben "Mechnuk" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[2] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1555-ben "Milihgrom", 1660-ban "Melgrob", 1698-ban "Milgrom", 1751-óta "Mühlgraben" néven szerepel a forrásokban.

1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 20 házat számláltak a településen. 1787-ben 71 házában 341 lakos élt. 1830-ban 60 háza volt 418 lakossal. 1857-be 68 házat és 503 lakost számláltak itt.

Vályi András szerint " MÜLGRÁBEN. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobrának szomszédságában, és annak filiája, határja középszetű."[3]

Fényes Elek szerint " Műhlgraben, német falu, Vas vmegyében, 96 kath., 321 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Malomgödör, stájerhatárszéli község 91 házzal és 632 németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Lakosainak nagyobb része ág. ev. vallású. A dobrai uradalomhoz tartozott."[5]

1910-ben 556 lakosa volt, ebből 545 német, 11 egyéb nemzetiségű.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. Iskolája 1959-ben épült fel, előtte a gyermekek a környező községek iskoláiba jártak. 1971-ben közigazgatásilag Vasdobrához csatolták. 1973-ban megépült a sportpálya. 1985-ben az itteni óvodai csoport a vasdobrai óvoda része lett, de 1991-ben újra önálló lett. 1992-óta Malomgödör újra önálló község, 2003-óta pedig a községi hivatal is független lett Vasdobrától.

2001-ben 450 lakosából 442 német volt.

Nevezetességei

  • Hősi emlékmű a község központjában.

Jegyzetek

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  6. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]

További információk

  • Hivatalos oldal (németül)
  • Malomgödör az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
  • Malomgödör a dél-burgenlandi települések portálján[halott link] (németül)
  • A burgenlandi települések történeti lexikona PDF (németül)

  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap