Marschalkó János

Marschalkó János
Született1818. augusztus 6.[1]
Lőcse
Elhunyt1877. szeptember 10. (59 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiMarschalkó János Pál
Foglalkozásaszobrász
SírhelyeFarkasréti temető (Hv20-1-12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marschalkó János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Legismertebb műve a Lánchíd kőoroszlánja
A Haldokló oroszlán Debrecenben
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv20-1-12. Marschalkó János tervei alapján faragta: Róna József, talapzat: Hensch Ignác.

Marschalkó János Sámuel (Lőcse, 1818. augusztus 6. – Budapest, 1877. szeptember 12.) szobrász, Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830–1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal.

Pályafutása

1840 és 1844 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt. Ő fejezte be Ferenczy István megkezdett és halála miatt félbemaradt Kazinczy és Kölcsey mellszobor-képmását. Sírja – a síremlék Hensch Ignác és Róna József alkotása a művész saját tervei alapján – a Farkasréti temetőben található.

Műhelyében dolgozott többek között Izsó Miklós szobrász is.

Főbb művei

  • Szobrászati díszítések:
    • Kapucinus kolostor (Budapest)
    • Rudas fürdő (Budapest)
    • Lánchíd (Budapest)
    • Szent Erzsébet-székesegyház (Kassa)
    • katolikus templom (Fót)
    • Csokonai Színház (Debrecen)
    • Vigadó (Budapest)
    • Magyar Tudományos Akadémia épülete (Budapest)
    • Deák Ferenc utca 7. homlokzatának történelmi portréi (Esztergom)
  • Emlékművek, emlékszobrok
    • Szentháromság szobor (Csongrád)
    • Haldokló oroszlán (Debrecen)
    • Deák Ferenc szobra (Igló)
  • Kisplasztikák:
    • Flóra
    • Kölcsey Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
    • Kazinczy Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)

Jegyzetek

  1. a b c Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009. (Hozzáférés: 2018. október 31.)

Források

  • Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 533–534. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-07-9  
  • Révai nagy lexikona XIII. kötet (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915.  

További információk

  • Marschalkó János a Képzőművészet Magyarországon honlapon
  • Marschalkó János síremléke a Farkasréti temetőben (fénykép)
Nemzetközi katalógusok
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap