Marx György
Marx György | |
![]() | |
1981-ben | |
Született | 1927. május 25.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt | 2002. december 2. (75 évesen) Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Tudományos pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Szakterület | magfizika |
Kutatási terület | részecskefizika |
Tudományos fokozat |
|
Munkahelyek | |
Eötvös Loránd Tudományegyetem | egyetemi tanár (1961-1997) |
Tudományos publikációk száma | 1 192 (2024. február 08.)[5] |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (levelező tag, 1970) Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1982) |
| |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marx György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elismert ismeretterjesztő művek írója.
Életpályája
Pedagóguscsaládban született, Marx István földrajz–történelem és László Julianna (1897–1956) biológia szakos tanárok gyermekeként.[6][7] 1945-ben érettségizett a Lónyay utcai Református Gimnáziumban. 1948–1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizika (1956-ban megalakítja a kari Munkástanácsot),[8] majd 1970–1998 között az Atomfizikai Tanszék oktatója volt. Tudományos munkájáért a Kossuth-díjat 1955-ben kapta meg. 1971-ben megválasztották az MTA levelező tagjának, székfoglaló előadásának címe: "A leptontöltés megmaradása". 1972-ben indította útjára az balatoni Neutrinó-konferencia sorozatot, amelyen részt vett többek között: Richard Feynman, Bruno Pontecorvo, Frederick Reines és Victor Frederick Weisskopf.
1999-ben az amerikai Union College of Dudley tiszteletbeli professzora lett. 1970-től 1992-ig az Atomfizikai Tanszék vezetője. Az MTA rendes tagjává választása után, székfoglaló előadását „Az Univerzum termodinamikája” címmel tartotta meg 1983. május 27-én.
1952-ben fogalmazta meg a leptontöltés megmaradásának törvényét,[9] a nukleáris fizika egyik legfontosabb alapelvét. Kutatási területe a részecskefizika és az asztrofizika határterülete. Tevékenysége kiterjedt a SETI kutatásokra is, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bioasztronómiai bizottságának elnöke is volt. Élete során betöltötte az Európai Fizikai Társaság Részecskefizikai Divíziója elnöki tisztét is.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Marx_Gy%C3%B6rgy_s%C3%ADrja.jpg/262px-Marx_Gy%C3%B6rgy_s%C3%ADrja.jpg)
Az utolsó pillanatig keményen dolgozott, mindvégig megtartotta egyetemi előadásait és élete utolsó két hónapjában ülve, köhögve, még három hosszú előadásra is vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémián és a Paksi atomerőműben.[10] 2002. december 2-án hunyt el Budapesten.
Tudományos eredményei
Alapvetően részecskefizikai és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozott. Kezdetben klasszikus térelméleti kérdésekkel foglakozott, Györgyi Gézával közösen dolgozták ki a mozgó dielektrikumok energia-impulzus tenzorának származtatását. Legnagyobb, nemzetközi hírű felfedezése 1951-re datálható, ő mondta ki a leptontöltés megmaradását. Ennek lényege, hogy minden atomfizikai folyamatban a lepton nevű elemi részecskék három nagy családjára külön-külön fennáll az a megmaradási törvény, hogy számuk állandó marad, ha az antirészecskék számát negatívan számoljuk. 1956–1988 között a neutrínó-asztrofizikai kutatások terén ért el jelentős eredményeket. Szalay A. Sándorral közösen adott a neutrínók nyugalmi tömegére egy felsőkorlátot[11]. 1967-ben megjelent a Nature-ben egy cikke, amely olyan javaslatokat tartalmaz az űrhajók lézerfényes távmeghajtására, amelyet napjaink űrhajózási konferenciáin is komolyan idéznek[12].
Főbb művei
- Kvantummechanika; Műszaki, Bp., 1957
- Kvantumelektrodinamika; ELTE, Bp., 1958
- Marx György–Nagy Károly–Szabó János: Statisztikus mechanika; ELTE, Bp., 1958
- Elemi részek kölcsönhatásainak kvantumelmélete; ELTE, Bp., 1959
- Bevezetés az elméleti fizikába. Elektrodinamika; ELTE, Bp., 1960
- Túl az atomfizikán; Gondolat, Bp., 1961 (Studium könyvek)
- Elemi részek kölcsönhatásainak kvantumelmélete 2.; ELTE, Bp., 1962
- Jövőnk az universum; Magvető, Bp., 1969 (Elvek és utak)
- Kvantummechanika; 3. átdolg., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1971
- Gyorsuló idő; Kriterion, Bukarest 1972 (Korunk könyvek)
- Sugárzáselmélet, 1-3.; Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1973
- Kvantumelektrodinamika; Tankönyvkiadó, Bp.,1973
- Kimeríthetetlen anyag; Magvető, Bp., 1975 (Gyorsuló idő)
- Életrevaló atomok. Atomfizika biológusoknak; Akadémiai, Bp.,1978
- Jövőidőben. Egy fizikus írásai az iskoláról; Magvető, Bp., 1979 (Gyorsuló idő)
- A természet játékai. 30 játék és modell a természettudományok tanításához; ATOM, Bp., 1981
- Beszélgetés marslakókkal. Elsőkézből az atomenergia magyar úttörőiről az első atomreaktor indulásának 50. évfordulóján; OOK-Press, Veszprém, 1992
- Atommagközelben; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996
- Szilárd Leó; Akadémiai, Bp., 1997 (A múlt magyar tudósai)
- A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét; Akadémiai, Bp., 2000
- Wigner Jenő; Akadémiai, Bp., 2002 (A múlt magyar tudósai)
- Gyorsuló idő. Marx György válogatott írásai; szerk. Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba; Typotex, Bp., 2005 (Magyar tudósok)
Díjak, kitüntetések
Munkásságát 1955-ben Kossuth-díjjal, 1963-ban Akadémiai Díjjal, 1993-ban pedig Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Személyében először nyerte el 2001-ben külföldi tudós a Brit Fizikai Intézet (Institute of Physics) által adott Bragg-érmét és díjat.[13] Nemzetközi Csillag Katalógus róla nevezte el a Virgo RA 12h 57m 43.76 s D 4o csillagot.
További elismerések
- SZOT-díj (1970)
- Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érme (1971)
- Apáczai Csere János-díj (1979)
- Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó érme (1994)
- IUPAP Fizikatanítási Érme (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
- MTA Arany János Közalapítvány nagydíja (1998)
- Szilárd Leó professzori ösztöndíj (1999)
- Budapest Pro Urbe Díja (2001)
- Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj (2002)
- Pro Renovanda Cultura Hungariae Nemes Nagy Ágnes Díja (2002)
- Hazám-díj (2002)
Oktatási és ismeretterjesztő tevékenysége
1957-ben adták ki Kvantummechanika című egyetemi tankönyvét, amit azóta is a valaha írt egyik legjobbnak tartanak. 1972–1982 között nagy szerepe volt a természettudománnyal foglalkozó iskolai tantárgyak modernizálásában, segített meghonosítani a modern nyugati módszereket a magyar közoktatásban. 1978-ban megjelent Életrevaló atomok című könyve. 1994-ben angol nyelven jelent meg A marslakók érkezése (The Voice of the Martians) című műve, amelyben a Magyarországról származó, később az USA-ban nagy eredményeket elért tudósok életét mutatta be. 1996-ban jelent meg Atommag-közelben[14] című kötete, melyben a kíváncsi gimnazistákhoz és tájékozódó tanárokhoz szól, a téma megértését kínálja a tájékoztatni kívánó újságíróknak, nukleáris technikát alkalmazó mérnököknek, orvosoknak, biológusnak, de nem érdektelen a 21. századba átlépő polgárok számára sem. Nem tételez föl több tudást, mint ami az érettségi fizika és matematika tananyaga.
Marx György indította útjára 1990-ben Egerben, a 33. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton a Vándorplakettet. Ez a magyar fizikatanárok számára adományozható bronzplakett, amelyet 1989-ben kapott egy konferencián a michigani C. M. Clark professzortól[15] a magyarországi fizikatanítás megújítása érdekében végzett tevékenységéért. Marx György azt mondta, hogy szerinte ez az elismerés a magyar fizikatanárokat illeti, ezért a plakettet továbbadta Boros Dezsőnek, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanárának. Így alakult ki az a hagyomány, hogy mindig az előző évi díjazott egymaga dönt a következő kitüntetett személyéről, és a díjat mindig a fizikatanári ankét nyitóünnepségén adja át a következő díjazottnak. A díjat átadó ismerteti a díj történetét, és felsorolja minden addigi díjazott nevét is.
Közéleti tevékenysége
Rendszeresen megjelent a Paksi atomerőmű rendezvényein, előadásokat is tartott ott, az atomenergia szószólója volt és nemzetközileg elismert szakemberként is rendszeresen állást foglalt annak tiszta és biztonságos volta mellett.
Jegyzetek
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Yuri Alekseevich Chramov: Физики (orosz nyelven), 1983
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ https://interkonyv.hu/free-shard/vw/162027
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!. Magyar Tudományos Művek Tára, 2024. február 8. (Hozzáférés: 2024. február 8.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szolnoki polgári házassági akv. 285/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
- ↑ Emlékbeszéd Marx Györgyről Archiválva 2020. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. Fizikai Szemle 2004/6. 193.o.
- ↑ Marx György és 1956
- ↑ Patkós Megemlékezés
- ↑ Németh Világpolgár
- ↑ Szalay A. Sándor, Marx György (1976). „Neutrino rest mass from cosmology”. Astronomy and Astrophysics 49 (3), 49. o.
- ↑ Marx György (1967). „Interstellar Vehicle Propelled by Terrestrial Laser Beam”. Nature.
- ↑ Institute of Physics – Bragg medal recipients. [2018. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Atommag-közelben Mozaik Kiadó, 1996
- ↑ Fizikai Szemle, 2007. 2. szám, 68. oldal
Források
- ↑ Patkós Megemlékezés: 'Megemlékezés - MARX GYÖRGY (1927-2002)' (magyar nyelven). Magyar Tudomány 2003/4. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
- ↑ Németh Világpolgár: 'Marx György, a tudomány világpolgára' (magyar nyelven). termeszetvilaga.hu. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
- ↑ Marx György és 1956: Marx György és 1956. (Hozzáférés: 2011. szeptember 16.)[halott link]
További információk
- Fizikai Szemle, 2003. január, a Fizikai Szemle Marx Györgynek szentelt száma
- Szalay A. Sándor, Patkós András: Marx György (1927-2002). Magyar Tudomány, 2003/4
- Németh Judit: Marx György, a tudomány világpolgára, Természet Világa, 134. évfolyam (2003) 2. szám
- Marx György, Magyar Rádió, egy vele készített beszélgetés felvételével (RealAudio)
Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap