Me 210

Messerschmitt Me 210
Funkció	nehézvadász, gyorsbombázó
Gyártó	Messerschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt.
Fő üzemeltetők	Luftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő
Személyzet	2 fő
Első felszállás	1939
Szolgálatba állítás	1942
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	12,96 m
Fesztáv	16,4 m
Magasság	4.3 m
Szárnyfelület	36,2 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	5440 kg
Max. felszállótömeg	8400 kg
Hajtómű
Hajtómű	2 db Daimler-Benz DB–605 B (magyar változat)
Teljesítmény	1100 kW (1475 LE), német gyártás DB601F 1025 kW (1395 LE) kW
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	560 km/h
Hatótávolság	2000 km
Legnagyobb repülési magasság	10 500 m
Emelkedőképesség	m/min
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú, 2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska, 2 db 13 mm-es MG 131 géppuska
Bombák	1000 kg bomba
Háromnézeti rajz
A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz Me 210 témájú médiaállományokat.

A Messerschmitt Me 210 egy második világháborús, kétmotoros, alsószárnyas, fémépítésű német romboló (Zerstörer) és gyorsbombázó repülőgép volt. 1943-tól Magyarországon is készültek Me 210-esek, a típust rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.

Története

A Messerschmitt Bf 110 utódaként tervezték 1937-ben. Bár az első felszállására már 1939-ben sor került, a sorozatgyártás a gép rossz repülőtulajdonságai miatt csak 1941-ben kezdődött, de a sok baleset miatt a 325. gép átadása után leállították. A gyártás újraindítását csak hosszas tesztelés és a számos szerkezeti elem újjátervezése után engedélyezték a légügyi hatóságok. A már elkészült példányok egy részét hosszabb törzsrésszel látták el és a DB 605-ös motorral építették meg. A gépeket a keleti fronton főleg gyorsbombázó és felderítő feladatokra alkalmazták. Gépágyúkkal, rakétákkal és radarral felszerelt nappali és éjszakai nehézvadász változatait a Németországot támadó szövetséges stratégiai bombázó kötelékek rombolására használták. A típus egyik sajátossága a hátsó támadások elhárítására alkalmazott távirányítású géppuska pár volt. A teljes áttervezés eredményeként létrejött, 1900 LE-s DB-603 motorokkal felszerelt géptípust utolsó változatát már Me 410 jelzéssel állították hadrendbe.

A magyar változat

A Messerschmitt Me 210-et Magyarországon is gyártották az 1941. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti (szigetszentmiklósi) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 tesztrepülésére 1942. december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.^[1]

A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. 1944. április 1-ig 270 Me 210 Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban. 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába, 110 pedig a Luftwaffe állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40 mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű füstvetőrakéta-indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es Sas a 102/2-es Tigris és a Villám gyorsbombázó századokat és az 5/1-es Bagoly éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó amerikai légikötelékek elleni harcokban is. Alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló szovjet és román csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a tordai és tiszántúli csatákban, majd a Budapest környéki és dunántúli harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai Pándorfalu repülőterére költöztették, ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmisítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.^[2]

Jegyzetek

Források

• Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.
• Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998.
• Pataki Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett I–II. Zrínyi Kiadó, 1993.
• Sárhidai Gyula: Messerschmitt Me-210 Ca-1 romboló repülőgép. Haditechnika, 1992/3.
• M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő elméleti–technikai–szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása 1938–1945. Zrínyi, Budapest, 1999.

További információk

• Winkler László: A Me-210 Ca-1 romboló festési utasítása. Haditechnika, 1993/4.
• Bf 110 és Me 210 a jetfly.hu-n

Filmek

• Egy típusbemutató film (YouTube)