Mecklenburg-Strelitz

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Mecklenburg-Strelitz
1701. március 8. – 1933. december 31.
Mecklenburg-Strelitz címere Mecklenburg-Strelitz zászlaja
Mecklenburg-Strelitz a Német Császárságban
Általános adatok
Fővárosa	Neustrelitz
Terület	2929,5 km²
Népesség	72.675 (1817) 106.442 (1910) fő
Hivatalos nyelvek	német
Vallás	evangélikus
Kormányzat
Államforma	Hercegség (1701-1815) Nagyhercegség (1815-1918) Szabadállam (1918-1933)
Uralkodó	Herceg / Nagyherceg
Dinasztia	Mecklenburgi-ház
Elődállam Utódállam ←   →
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburg-Strelitz témájú médiaállományokat.

Mecklenburg-Strelitz egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.

Történelem

A hercegség (1701–1815)

Gusztáv Adolf mecklenburg-güstrowi herceg halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos mecklenburg–schwerini herceg csatolta a részhercegséget. 1701 megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították és a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).

Neubrandenburgnak a részhercegség fővárosává kellett válnia, amely Neubrandenburg polgárainak büszkesége miatt kudarcot vallott. Úgy a strelitzi kastély maradt a rezidencia. Miután a kastély 1712-ben leégett, a közeli Glienecke vadászház a főrezidencia lett, és Neustrelitz kastélynak (Schloss Neustrelitz) hívták. Neustrelitz városa a kastély körül alakult ki.

II. Keresztyén Lajos mecklenburg–schwerini herceg és III. Adolf Frigyes 1748-ban megpróbálták feloszlatni az Mecklenburg összállamat. Ez a terv a nagybirtokosság ellenállása miatt nem sikerült.

1755-ben egész Mecklenburg (Ratzeburg nélkül) egy alkotmányt (Landesgrundgesetzlichen Erbvergleich) kapott.

A nagyhercegség (1815–1918)

Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini herceg elérte a bécsi kongresszuson, hogy II. Károly és a saját apja a nagyhercegi címet kaptak.

Strenbergban az (össz-)mecklenburgi országgyűlés (Landtag) 1819 őszén döntött a jobbágyság megszüntetéséről.

1836-tól volt a nagyhercegségnek egy himnusza, a Vandalia. Johann Friedrich Bahrdt (1789-1847) általános iskola tanára írta a szöveget.^[1] Carl Ludwig von Oertzen (1801-1871) volt a zeneszerző.^[2][3]

1867-ben mint a két nagyhercegség belépett az Északnémet Szövetségbe, majd 1871-ben a Német Császárság része lett.

A szabadállam (1918–1933)

A monarchia 1918-os bukása után Mecklenburg-Strelitz történelmének első alkalommal nyert politikai autonómiát és a Német Birodalom független és független tagállama maradt (az 1923. május 23-i tartományi alaptörvény (németül: Landesgrundgesetzes) 1. §-a). Ugyanakkor a politikai függetlenség fenntartása, mint az egyik legkisebb német tagállam, egy idő után pénzügyi szempontból lehetetlennek bizonyult. Az utolsó nagyherceg állami kincsét 1926 körül használták fel. A Poroszországhoz való csatlakozási tervek politikailag végrehajthatatlannak bizonyultak.

1934. január 1-jétől egységes lett Mecklenburg tartománya (németül: Land Mecklenburg).

Uralkodók

Bővebben: Mecklenburg uralkodóinak listája

Hercegek

1701–1708: II. Adolf Frigyes 1708–1752: III. Adolf Frigyes 1753–1794: IV. Adolf Frigyes 1794–1815: II. Károly

Nagyhercegek

1815–1816: II. Károly 1816–1860: György 1860–1904: II. Frigyes Vilmos 1904–1914: V. Adolf Frigyes 1944–1918: VI. Adolf Frigyes 1918: kormányzó IV. Frigyes Ferenc

Államminiszterek (Staatsminister)

1918–1919: Peter Stubmann (DDP) 1919–1919: Hans Krüger (SPD) 1919–1923: Kurt von Reibnitz (SPD) 1923–1928: Karl Schwabe (DNVP) 1928–1928: Beamtenministerium: Harry Ludewig (parteilos) und Erich Cordua (DNVP) 1928–1931: Kurt von Reibnitz (SPD) 1931–1933: Heinrich von Michael (DNVP) 1933–1933: Fritz Stichtenoth (NSDAP)

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecklenburg-Strelitz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Irodalom

• Daniel Zander: Stoff zur Landeskunde von Mecklenburg-Strelitz. Neustrelitz 1889.
• Georg Krüger [Hrsg.]: Kunst- und Geschichtsdenkmäler des Freistaates Mecklenburg-Strelitz. 2 Bde. in 4 Teilen. Neubrandenburg 1921–1934 (Digitalisate).
• Mecklenburg-Strelitzer Geschichtsblätter / hrsg. von Hans Witte. 11 Jge. (1925–1935).
• Carl August Endler: Geschichte des Landes Mecklenburg-Strelitz (1701–1933). Hamburg 1935.
• Hans Terran (d. i. Hans-Peter Range): Mecklenburg-Strelitz: Glanz und Elend im 20. Jahrhundert. Berg 1994.
• Rajko Lippert: Das Großherzogliche Haus Mecklenburg-Strelitz. Reutlingen 1994.
• Reno Stutz: Ratzeburger Land: Mecklenburgs ungewöhnlicher Landesteil zwischen Wismar und Lübeck. Rostock 1996.
• Peter Hoffmann: Mecklenburg-Strelitz: eine Region im Auf und Nieder der Geschichte. Nienburg 2001.
• Mecklenburg-Strelitz: Beiträge zur Geschichte einer Region / Hrsg.: Landkreis Mecklenburg-Strelitz. 2 Bde. Friedland 2001.
• Axel Lubinski, Klaus Schwabe: Mecklenburg-Strelitz. Bezirk Neubrandenburg. Landkreis Mecklenburg-Strelitz: 300 Jahre Geschichte einer Region / Hrsg.: Landeszentrale für politische Bildung M-V. Thomas Helms Verlag Schwerin 2001.
• Vom Anfang und Ende Mecklenburg-Strelitzer Geschichte: Internationale Wissenschaftliche Konferenz „300 Jahre Mecklenburg-Strelitz“ 6. und 7. April 2001 in Neustrelitz, veranstaltet vom Landesheimatverband Mecklenburg-Vorpommern e. V. Friedland 2003.
• Helmut Borth: Schlösser, die am Wege liegen: Unterwegs zu 101 Guts- und Herrenhäuser in Mecklenburg-Strelitz. Friedland 2004.
• Helmut Borth: Zwischen Fürstenschloss und Zahrenhof: Unterwegs zu Guts- und Herrenhäusern im alten Mecklenburg-Strelitz. Friedland 2004.
• Sabine Bock: Herrschaftliche Wohnhäuser auf den Gütern und Domänen in Mecklenburg-Strelitz. Architektur und Geschichte. 3 Bde. Thomas Helms Verlag Schwerin, 2008.
• Neubrandenburg schwarz auf weiß. 750 Jahre Stadtgeschichte in literarischen Dokumenten; eine Auswahlbibliographie …. Hrsg.: Regionalbibliothek Neubrandenburg. Neubrandenburg 1998.
• Mecklenburg-Strelitz schwarz auf weiß. Geschichte einer Region in literarischen Dokumenten; eine Auswahlbibliographie …. Hrsg.: Regionalbibliothek Neubrandenburg. Neubrandenburg 2001.

További információk

• Das Großherzogtum Mecklenburg-Strelitz
• Großherzogtum Mecklenburg-Strelitz (Gemeinden 1910)
• Freistaat Mecklenburg-Strelitz (Regierungssystem)