Milétoszi Hekataiosz

Ez a szócikk a geográfusról szól. Hasonló címmel lásd még: Hekataiosz (egyértelműsítő lap).

Milétoszi Hekataiosz
Született	i. e. 6. század[1] Milétosz
Elhunyt	i. e. 475[1] Milétosz
Állampolgársága	Milétosz
Foglalkozása	geográfus történész író mitográfus
A Wikimédia Commons tartalmaz Milétoszi Hekataiosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hekataiosz (Ἑκαταῖος, Milétosz, i. e. 540 körül – i. e. 479 körül) földrajztudós, Hégészandrosz fia.

Görögországon kívül az Óperzsa Birodalmat is bejárta.^[2] Hétkötetes munkában (Περίοδος γῆς, Periodosz gész, „Körutazás a Földön”) írta le a Földközi-tenger vidékének földrajztudományi és néprajzi sajátosságait. Az adatok száraz felsorolását novellisztikus betétekkel élénkítette. A tájleírást tudományos hitelességgel, ugyanakkor irodalmi formába öntve, magas szinten művelte. Genealogia (Leszármazások) című munkájában az idő problémájával foglalkozott. Az emberek kora és az időtlen mítikus kor közötti szakadékot oly módon próbálta áthidalni, hogy megszerkesztette a pontosan azonosított nemzedékek egymást követő, hiánytalan sorozatát.^[3] Munkásságával a tudományos történetírást alapozta meg.^[4]

Újrarajzolta Anaximandrosz térképét, kiegészítve saját tapasztalataival. A korong alakú Földet körülölelő Ókeanoszból nyugaton a Földközi-tenger, keleten a Phasis (Rioni), délen a Nílus ágazik ki. A három világfolyó három kontinensre osztja a világot: Európa, Ázsia és Libia - mely alatt ekkoriban Afrikát értették.^[5]

Hivatkozások

Források

• Falus Róbert: Az antik világ irodalmai. Gondolat, Budapest, 1980. 129. o. ISBN 963-280-851-7
• Mendöl Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1999. 61-62. o. ISBN 963-463-246-7
• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  

Kapcsolódó szócikkek

• Ókori görög irodalom