Nyelvészeti Füzetek

Nyelvészeti Füzetek
(könyvsorozat)

Egy kötet címlapja

Szerző	több szerző, szerk. Simonyi Zsigmond
Első kiadásának időpontja	1902–1909
Nyelv	magyar
Témakör	nyelvészet
Részei	64 kötet
Kiadás
Magyar kiadás	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest

A Nyelvészeti Füzetek egy 20. század eleji magyar nyelvészeti könyvsorozat volt, amely Simonyi Zsigmond szerkesztésében az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában jelent meg Budapesten 1902 és 1909 között:

1. szám. Simonyi Zsigmond. A magyar szórend. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (104 l.) 1902.
2. szám. Simai Ödön. Márton József mind szótáríró. (60 l.) 1902.
3. szám. Kocsis Lénárd. A mondatrészek viszonya Brassai mondatelméletében. (68 l.) 1902.
4. szám. Simonyi Zsigmond. Tréfás népmesék és adomák. Nyelvjárási olvasókönyv. A »Magyar Nyelvőr« gyűjteményeiből szerkesztette –. (92 l.) 1902.
5. szám. Simonyi Zsigmond. Az új helyesírás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1903. március 14-én 862. sz. alatt kelt rendeletével kiadott magyar iskolai helyesírás szövege és magyarázata bővített szójegyzékkel. (87 l.) 1903.
6. szám. Rubinyi Mózes, dr. Két tanulmány a nyelvészet s a nyelvművelés történetéből. – Grimm és Révai. – A Mondolatról s a nyelvújításnak egy elhanyagolt forrásáról. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (48 l.) 1903.
7. szám. Gombocz Zoltán. Nyelvtörténet és lélektan. Wundt néplélektanának ismertetése. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (64 l.) 1903.
8. szám. Simonyi Zsigmond. Helyes magyarság. A hibás kifejezések, a kerülendő idegen szók a helyesírás szótárával. (212 l.) 1903.
9. szám. Varga Ignác, Szabó Dezső, Kertész Manó. Nyelvjárási tanulmányok. I. (56 l., 1 térképmellékl.) 1903.
10. szám. Nagy Sándor. A váci nyelvjárás. (83 l.) 1903.
11. szám. Simonyi Zsigmond. Elvonás. (Elemző szóalkotás.) Javított lenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (72 l.) 1903.
12. szám. Székely Ábrahám. Alanytalan mondataink alanyáról. (56 l.) 1903.
13. szám. Erdélyi Lajos, Horger Antal, Szemkő Aladár. Nyelvjárási tanulmányok. II. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (47 l.) 1903.
14. szám. Simai Ödön, dr. Dugonics András mint nyelvújító. (58 l.) 1903.
15. szám. Simonyi Zsigmond. A nyelvtörténeti szótárról. I. Bartha József, Melich János és Szilasi Móric közreműködésével írta –. (IV, 124 l.) 1903.
16. szám. Berze Nagy János. A hevesmegyei nyelvjárás. (59 l.) 1903. 1.50
17. szám. Beke Ödön. A pápavidéki nyelvjárás. Veszprém vármegye s a pápai Jókai-kör támogatásával. 3 rajzmelléklettel. (72 l.) 1905.
18. szám. Gácser József. Telegdi Miklós nyelve. 1905.
19. szám. Valló Albert, Águcz Lajos, Szenttamási János és Stan Vazul. Kölcsönös hatások a hazai nyelvek közt. I. Tót jövevényszók. Magyar elemek a mócok nyelvében. Különleny. a »Magyar Nyelvőr-ből.« (50 l.) 1905.
20. szám. Szücs István és Gencsy István. Nyelvjárási tanulmányok. III. A nyitravidéki palóc és a gyergyói székely nyelvjárás. (62 l.) 1905.
21. szám. Kertész Manó. Analógia a mondatszerkesztésben nyelvtörténeti és lélektani szempontból. Jutalmazott egyetemi pályamunka. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (56 l.) 1905.
22. szám. Vértes József. A gyermeknyelv hangtana. Javított lenyomat a »Magyar Tanítóképző«-ből. (32 l.) 1905.
23. szám. Szegleti István. A főnévi igenév Arany Jánosnál. Különlenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (32 l.) 1905.
24. szám. Réger Béla. A határozott névmutató. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (41 l.) 1905.
25. szám. Beke Ödön, dr. A vogul határozók. Különleny. a »Nyelvtudományi Közlemények«-ből. (63 l.) 1905.
26. szám. Oláh Gábor. A debreceni nyelvjárás. Debrecen város és a debreceni Csokonai-kör támogatásával. (63 l.) 1905.
27. szám. Nádai Pál. A magyar nép-etimologia. (38 l.) 1905.
28. szám. Simonyi Zsigmond, dr. Az ikes ragozás története. Különlenyomat a »Nyelvőr«-ből. (57, 1 l.) 1906.
29. szám. Böszörményi Géza. A jánosfalvi nyelvjárás. (43 l.) 1906.
30. szám. Geleji Katona István. Magyar gramatikatska. A'vagy az igaz magyar írásban és szollásban kivántató néhány szükséges Observatiok. mellyeket irogatási és elmélgetési kozott egyszer, másszor eszében szedegetett, és Magyar munkájiban főbb-képpen a Titkok-Titka-ban, kovetett is és egy-ként a' maga irásának, és szollásának mentségére s' másként pedig a' Magyarországon kapdosó elmés iffjuságjnak oktattatására kibotsátott. G. K. I. Jegyzetekkel újra kiadta Simornyi Zsigmond. (32 l.) 1906.
31. szám. Teleky István. A tárgyeset Arany Jánosnál. (50 l.) 1906.
32. szám. Viski Károly. A tordai nyelvjárás. (64 l.) 1906.
33. szám. Beke Ödön, dr. Kemenesalja nyelve. (43 l.) 1906.
34. szám. Horváth Endre. A bakonyalji nyelvjárás. A nyelvjárás térképével és rajzmelléklettel. (185, 1 l.) 1906.
35. szám. Szolár Ferenc. Jelentéstanulmányok az asszimilációs jelentésváltozásokról. (48 l.) 1906.
36. szám. Császár Loránd, Szeremley. Jelentéstanulmányok a komplikációs jelentésváltozásról. Különlenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (73 l.) 1906.
37. szám. Bacsó Gyula. Az adavidéki nyelvjárás, fő tekintettel a mondattani sajátságokra. (61 l.) 1906.
38. szám. Szabó Sándor, dr. A szigetközi nyelvjárás. Győr vármegye támogatásával. (62 l.) 1906.
39. szám. Vikár Béla. A regős ének. Bővített különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (63 l.) 1906.
40. szám. Édes Jenő. A balatonfelvidéki népnyelv. Zala vármegye támogatásával. Egy térképpel. (70 l.) 1906.
41. szám. Búzás Győző. A németes összetételek története. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (48 l.) 1907.
42. szám. Fest Sándor. Hangátvetés a magyar nyelvben. (29 l.) 1907.
43. szám. Galambos Dezső. Tanulmányok a magyar relativum mondattanáról. (43 l.) 1907.
44. szám. Kräuter Ferenc. A mássalhangzók hasonulása a magyarban. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (39 l.) 1907.
45. szám. Pálfi Márton. Kolozsvári glosszák. Különlenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (57 l.) 1907.
46. szám. Melich János. A magyar szótárirodalom. 1. füzet. A legrégibb szójegyzékektől P. Páris szótáráig. Különleny. a »Nyelvtudományi Közlemények«-ből. (197 l.) 1907.
47. sz. Simonyi Zsigmond. Igenévi szerkezetek. Különlenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (50 l.) 1907.
48. szám. Szabó Lajos. A nagykanizsai nyelvjárás. (66 l.) 1907.
49. szám. Laczkó Géza. Játszi szóképzés. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (53 l.) 1907.
50. szám. Klemm I. Antal. Baróti Szabó Dávid nyelve nyelvújítási szempontból. (70 l.) 1908.
51. szám. Batta Béla. A melléknévi mondatok népies használata. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (50 l.) 1908.
52. szám. Vass János. Fejezetek a népnyelv mondattanából. (47 l.) 1908.
53. szám. Dénes Szilárd. Kossuth Lajos a szónok. (54 l.) 1908.
54. szám. Kulcsár Gyula. A magyaros írásművészet főkérdései. Különlenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (42, 1 l.) 1909.
55. szám. Csűri Bálint. Teleki József gróf mint nyelvész. Különlenyomat a »Magyar Nyelvőr«-ből. (38 l.) 1909.
56. szám. Maday Gyula. A hajdúk beszéde. (53 l.) 1909.
57. szám. Vass Béla. A nagykőrösi nyelvjárás. (44 l.) 1909.
58. szám. Prohászka János. Petőfi költői nyelvének fősajátságai. (70 l.) 1909.
59. szám. Réthei Prikkel Marián. Csúzy Zsigmond szavai. Szótörténeti tanulmány. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (72 l.) 1909.
60. szám. Réthei Prikkel Marián. Sándor István nyelvtudománya. (88 l.) 1909.
61. szám. Wiski Károly és Borbély István. Régi szentírás fordítások. Komjáti szent Pálja. –A Heltai-féle biblia. Különleny. a »Magyar Nyelvőr«-ből. (31 l.) 1909.
62. szám. Gesztesi Gyula. Csokonai és a nyelvújítás. (36 l.) 1909.
63. szám. Csűri Bálint. Az ige. (76 l.) 1909.
64. szám. Steuermann Mihály. A székely nyelvjárás szórendi sajátságai. (55 l.) 1909.

Források

Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [1]