Oskar Rudolf Kuehnel

Oskar Rudolf Kuehnel
Született	1897. június 14. Berezsani
Elhunyt	1940 (42-43 évesen) Katiny
Foglalkozása	katona
Kitüntetései	Silver Cross of Merit
Halál oka	execution by shooting
Sablon • Wikidata • Segítség

Oskar Rudolf Kuehnel (Kühnel) (Berezsani, 1897. június 14. – Katiny, 1940. április) osztrák–magyar születésű lengyel katonatiszt, a második Lengyel Köztársaság hadseregének századosa,^[2] a katyńi vérengzés áldozata.

Élete

Szülei, Leopold Kühnel és Eugenia Kieseweter Galíciában letelepedett magyarországi németek voltak, mely terület az első világháború után Lengyelországhoz került.^[3] Kuehnel 1920-ban részt vett a lengyel–szovjet háborúban, amiért kitüntetést is kapott. 1935-től a IX hadtestkörzet tüzértiszti karának tagja, majd a Łódźi 10. könnyű tüzérezrednél szolgált. Nős volt, felesége Irena Majewska. Házasságukból egy leányuk született: Gizelle. A Bátrak keresztje (Krzyż Walecznych) lovagi fokozatának tulajdonosa.

Lengyelország 1939 szeptemberében történt megtámadását követően harcolt a németek ellen, majd szovjet fogságba esett és a kozelszki NKVD-táborba került. A katyńi mészárlás során gyilkolták meg.^[4]

A Wehrmacht 1943-ban a többi lengyel mártíréval együtt Kuehnel holttestét is exhumálta. Az egyenruhájában megtalálták személyes okmányait és jegyzetfüzetét, amelyben az utolsó bejegyzés dátuma 1940. április 7-e volt.^[4]^[6]

A katyńi vérengzés 70. évfordulója kapcsán Łódźban, Csongrád-Csanád megye lengyel testvérmegyéjének székhelyén, magyar kezdeményezésre emléktáblát állítottak a mészárlás két magyar származású áldozata, Korompay Emánuel Aladár és Oskar Rudolf Kuehnel emlékére.^[7] 2011. április 8-án avatták fel Budapest III. kerületében a katinyi mártírok emlékművét, aminek közelében két tölgyfát ültettek, emléktáblával – az egyiket Oskar Rudolf Kuehnel emlékére.^[8]

Jegyzetek

↑ Katinyban, Harkovban, Tverben és Miednojében elhunyt, posztumusz előléptetett személyek jegyzéke.
↑ 2007-ben posztumusz őrnaggyá léptették elő. Felsorolva az 1423. folyószámon.^[1]
↑ Jan Kiński – Helena Malanowska – Urszula Olech – Wacław Ryżewski – Janina Snitko-Rzeszut – Teresa Żach: Katyń. Księga Cmentarna Polskiego Cmentarza Wojennego. (lengyelül) Szerk.: Marek Tarczyński. Warszawa: Oficyna Wydawnicza RYTM. 2000. 323. o. ISBN 83-905590-7-2
↑ ^a ^b HVG 2008.
↑ Dr. Kapronczay 2006.
↑ Az exhumálásokat végző 12 fős nemzetközi orvosbizottságnak tagja volt Orsós Ferenc patológus, a lőtt sebek elismert igazságügyi és törvényszéki orvostani szakértője, akinek útmutatásai nagyban hozzájárultak a történtek sikeres tisztázásához.^[5]
↑ MTI-hír (2010.06.04.).
↑ Budapest Főváros Önkormányzatának közleménye.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Oskar Rudolf Kühnel című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Schweitzer András: Magyarok és a katyni mészárlás. hvg.hu. Budapest: Heti Világgazdaság (2008. november 22.) (Hozzáférés: 2014. augusztus 27.) arch
Lista osób zamordowanych w Katyniu, Charkowie, Twerze i Miednoje mianowanych pośmiertnie na kolejne stopnie, odczytana w trakcie uroczystych obchodów w dniach 9 -10 listopada 2007 r. katedrapolowa.pl. (lengyelül) Varsó: Katedra Polowa Wojska Polskiego (2007. november 9.) (Hozzáférés: 2014. augusztus 27.) (PDF: 1,77 MB oldal ) arch
MTI: Emléktábla a katyni mészárlás magyar származású áldozatainak. http://mult-kor.hu. Budapest: Múlt-kor történelmi portál (2010. június 4.) (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.) arch
Schmidt Gábor: Felavatták a katinyi mártírok emlékművét. Fotók: Majtényi Mihály onkormanyzat.mti.hu. Budapest: Országos Sajtószolgálat (2011. április 8.) (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.) arch
Dr. Kapronczay Károly: Orsós Ferenc és a katyńi tömegsírok azonosítása. orvostortenet.hu. Budapest: Magyar Orvostörténelmi Társaság (2006) 14. o. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.) (PDF) arch