Permeabilitás

A permeabilitás, mágneses permeabilitás vagy abszolút permeabilitás a B mágneses indukciót és a H mágneses térerősséget összekötő arányossági tényező. Jele: a görög µ (ejtsd: mű), mértékegysége a henry/méter, 1 H/m = 1 V•s/A•m.[1]

B = μ H {\displaystyle \mathbf {B} =\mu \cdot \mathbf {H} }

ahol µ általában egy komplex másodrendű tenzor, a közegre jellemző mennyiség. Homogén, izotróp közegben, időben nem – vagy csak lassan – változó terek esetén a permeabilitás egy valós szám, amely a mágneses indukció és térerősség abszolút értékének hányadosaként írható:[2]

μ = B H {\displaystyle \mu ={B \over H}}

Neve a latin permeare „átengedni” szóból származik. A közeg mágneses teret „áteresztő képességének” foghatjuk fel, minél nagyobb ugyanis az értéke, az adott áram hatására mindig ugyanakkora mágneses térerősség mellett a mágneses tér mozgatóerejét valójában jellemző mágneses indukció annál nagyobb benne.

A vákuum permeabilitása és a relatív permeabilitás

A permeabilitás két tényező szorzatára bontható:

μ = μ o μ r {\displaystyle \mu ={\mu _{o}\cdot \mu _{r}}} ,

ahol a vákuum permeabilitása vagy másképpen mágneses konstans:[3]

μ 0 = 4 π 10 7 [ H m ] {\displaystyle \mu _{0}={4\pi \cdot 10^{-7}}\mathrm {\left[{H \over m}\right]} } , másképpen μ 0 = 4 π 10 7 [ V s A m ] {\displaystyle \mu _{0}={4\pi \cdot 10^{-7}\mathrm {\left[{Vs \over Am}\right]} }}

a mágnesesség területén alapvető fontosságú állandó, a µr relatív permeabilitás pedig a közeg relatív permeabilitása, dimenzió nélküli szám, amely megmutatja, hogy a mágneses indukció hányszor lesz nagyobb, ha a teret vákuum helyett valamilyen anyag tölti ki. Vákuum esetén µr = 1.

Különböző közegekben az elektromágneses sugárzás terjedési sebessége, a fázissebesség különbözik, de a nagyságát a közeg relatív permittivitása ε és permeabilitása µ egyértelműen meghatározzák:

c = 1 ε μ {\displaystyle c={\frac {1}{\sqrt {\varepsilon \mu }}}}

Az anyagok mágneses viselkedésének típusai

Az anyagok a mágneses térrel szembeni viselkedésük szerint három csoportra oszthatók.

Ferromágneses anyagok

A Ferromágneses anyagok relatív permeabilitása változó, de egynél sokkal nagyobb (µr >> 1). A permeabilitásuk sok tényezőtől függ, például a hőmérséklettől, a külső mágneses tér erősségétől, és a mágneses telítettségüktől. Egy bizonyos hőmérséklet, a Curie-pont fölött elveszítik ferromágnesességüket. Állandó mágnes készíthető belőlük, mivel a külső mágneses tér megszűnése után is mágnesesek maradnak. Ezeket az anyagokat a mágnes mindkét pólusa vonzza. A ferromágneses anyagokban az elektronok spinje külső mágneses tér hiányában is rendeződik, egységes mágnesezettségű tartományok, domének alakulnak ki. Külső mágneses tér hatására a domének átrendeződnek: a mágneses térrel egyezően mágnesezett domének megnőnek, az ellentétes irányúak összeszűkülnek. A telítési tartományban az összes domén a külső mágneses tér irányába fordul.

Paramágneses anyagok

A Paramágneses anyagok relatív permeabilitása egynél egy kicsit nagyobb (µr >~ 1). Mágneses térben kis mértékben magukhoz vonzzák az erővonalakat, enyhén növelik az indukció erősségét. A mágnes mindkét pólusa vonzza őket egy kicsit. A paramágneses anyagokban az atomok egy vegyértékűek.

Diamágneses anyagok

A Diamágneses anyagok relatív permeabilitása egynél kisebb (µr < 1). Mágneses térben kiszorítják magukból az erővonalakat, csökkentik az indukció erősségét. Ezeket az anyagokat a mágnes mindkét pólusa, és az inhomogén mágneses tér kis mértékben taszítja. A legerősebb diamágnesek a szupravezetők, amelyeknek nulla értékű a permeabilitása. A diamágneses viselkedést az atomok két szabad vegyértéke okozza. A nemfémek jellemzően diamágnesesek.

Anyagok relatív permeabilitása

Csoport Anyag µr
Ferromágneses
anyagok
Kobalt 100-400
Nikkel 200-500
Vas 300-6000
Permalloy ötvözetek 5000-300000
Paramágneses
anyagok
Platina 1,0000004
Alumínium 1,0000043
Mangán 1,0004
Diamágneses
anyagok
Arany 0,99997
Ezüst 0,999975
Kén 0,99998
Réz 0,99999
Víz 0,9999901

Komplex permeabilitás

Gyorsan változó terek esetén a permeabilitás komplex mennyiséggé válik. A periodikusan váltakozó mágneses térben az anyag mágneses mezőjének változása késve követi a külső mágneses tér változását:[4]

H = H 0 e j ω t B = B 0 e j ( ω t δ ) {\displaystyle H=H_{0}e^{j\omega t}\qquad B=B_{0}e^{j\left(\omega t-\delta \right)}}

ahol δ {\displaystyle \delta } B késedelmi szöge H-hoz képest.

Innen a permeabilitás:

μ = B H = B 0 e j ( ω t δ ) H 0 e j ω t = B 0 H 0 e j δ {\displaystyle \mu ={\frac {B}{H}}={\frac {B_{0}e^{j\left(\omega t-\delta \right)}}{H_{0}e^{j\omega t}}}={\frac {B_{0}}{H_{0}}}e^{-j\delta }} ,

komplex függvény, aminek valós része a valós permeabilitás, komplex része pedig a késedelemből adódó veszteségeket írja le. A veszteség egyszerűbben mérhető a veszteségi tangenssel:

t g δ = μ μ {\displaystyle \mathrm {tg} \delta ={\frac {\mu ^{\prime \prime }}{\mu ^{\prime }}}} ,

A komplex permeabilitás Euler-formulával:

μ = B 0 H 0 cos δ j B 0 H 0 sin δ = μ j μ {\displaystyle \mu ={\frac {B_{0}}{H_{0}}}\cos \delta -j{\frac {B_{0}}{H_{0}}}\sin \delta =\mu ^{\prime }-j\mu ^{\prime \prime }} .

Permeabilitás tenzor

Anizotróp terek esetén a permeabilitás tenzormennyiséggé válik.

Jegyzetek

  1. Fizikai kislexikon 533. o., permeabilitás
  2. Fizikai kislexikon 533. o., permeabilitás
  3. Fizikai kislexikon 533. o., permeabilitás
  4. M. Getzlaff, Fundamentals of magnetism, Berlin: Springer-Verlag, 2008.

Források

  • Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977) 
  • A világ működése - permeabilitás (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  • Mágneses permeabilitás, mágnesezési görbék (Hozzáférés: 2016. április 27.)

További információk

  • http://fizikaweb.uni-pannon.hu/fizika_content/Oktatas/Fizika_Informatikai_kar/fiz2ik_magnesesseg_7.ppt[halott link]
  • https://web.archive.org/web/20101011113428/http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/349/Ch-4.pdf
  • http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/elektromagneses-terek/elektromagneses-terek-081204-67[halott link]
Nemzetközi katalógusok