Piktortéglaüregek

piktortéglaüregek
A Kakukk-hegyen lévő egyik piktortégla üreg bejárata
A Kakukk-hegyen lévő egyik piktortégla üreg bejárata
Ország Magyarország
TelepülésBudaörs, Budapest (Budapest XII. kerülete)
Földrajzi tájBudai-hegység
Típusmesterséges eredetűek
Elhelyezkedése
piktortéglaüregek (Budapest)
piktortéglaüregek
piktortéglaüregek
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 18° 56′ 58″47.47684, 18.9494847.476840°N 18.949480°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 18° 56′ 58″47.47684, 18.9494847.476840°N 18.949480°E
A Wikimédia Commons tartalmaz piktortéglaüregek témájú médiaállományokat.

A piktortéglaüregek mesterségesen létrehozott üregek (nem barlangok), amelyek a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén elhelyezkedő Budaörsön és Budapest XII. kerületében találhatóak.

Leírás

Budaörs és Budapest közös határánál, a Budaörsi-hegy és a Kakukk-hegy oldalában találhatók a piktortéglaüregek. Ezek a mesterségesen létrehozott üregjáratok olyan agyagbányák voltak, melyekből nagyon homogén, festhető anyagot termeltek ki. A környéken élők az innen kitermelt földet téglaformába öntve festék-adalékanyagnak adták el szobafestőknek. Az üregek elérhetik a 10 m mélységet is, ezért megtekintésükhöz ajánlott elemlámpát használni. A Budai-hegység turistatérképeken sok piktortéglaüreg helye jelölve van.

Előfordulnak az üregek az irodalmukban Kakukkhegyi piktorföld-bányák (Bertalan 1976), Kakukk-hegyi piktorföld-bányák üregei (Kordos 1984), Kakukkhegyi piktortéglabányák (Bertalan 1976), Makkosmáriai 1. piktortéglaüreg (Eszterhás 2010), Makkosmáriai 2. piktortéglaüreg (Eszterhás 2010), Piktorföld-bányák üregei (Leél-Őssy 1952) és Piktortégla-üregek (Népszabadság 1996) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1952. évi Földrajzi Értesítőben szó van arról, hogy mesterséges üregek a Kakukk-hegy oldalában lévő Piktorföld-bányák üregei. Nagyon érdekesek ezek az üregek, melyek pannon márgában és meszes homokkőben vannak. Az 1957. évi Földrajzi Értesítőben kiadott, Leél-Őssy Sándor által írt tanulmányban meg van említve, hogy a Budai-hegység jelentős mesterséges eredetű üregei közé tartoznak a Kakukk-hegy és a Budaörsi-hegy oldalában található piktortégla bányák. Az 1958-ban megjelent, Budapest természeti képe című kiadványban az olvasható, hogy Leél-Őssy Sándor szerint a Budai-hegység mesterséges eredetű barlangjai közé tartoznak pl. a Budaörsi-hegy és a Kakukk-hegy oldalában található piktortégla bányák üregei.

Az 1959-ben napvilágot látott, Budapest természeti földrajza című könyvben szó van arról, hogy a Kakukk-hegy és a Budaörsi-hegy oldalában vannak mesterséges üregek. Az 1966-ban kiadott Budai-hegység útikalauzban, a 65. számú túra ismertetésében az van írva, hogy a piros sáv jelzést követve, a Kakukkhegyi úton emelkedve, majd az erdő szélét elérve és gyalogúton haladva, a gyalogút mellett feltűnik egy mély piktortégla bányaüreg. A 147. számú túra ismertetésében meg van említve, hogy a Frank-hegyi turistaháztól érkező piros sáv turistajelzést követve, egy kőbánya elérése előtt található egy nagy piktortéglaüreg (bemenni veszélyes!). Az 1964-ben megjelent, Geológiai kirándulások Budapest környékén című könyvben meg van említve, hogy a Budai-hegység mesterséges barlangjai és üregei közé tartoznak a Budaörsi-hegy és a Kakukk-hegy oldalában lévő festékbányák üregei.

A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Budai-hegységben lévő Kakukk-hegyen, Budaörsön helyezkednek el a Kakukkhegyi piktorföld-bányák (Kakukkhegyi piktortéglabányák). A tárók a Kakukk-hegy oldalában vannak. Mesterséges bányaüregek. A kézirat piktortéglaüregeket ismertető része 1 publikáció alapján lett írva. Az FTSK Barlangkutató Szakosztály 1983. évi jelentésében az van írva, hogy az Alsó-Jegenye-völgyben van néhány üreg. Ezek az üregek festékföld bányászata során lettek kialakítva. A szakosztály nem vizsgálta át a fejazó agyagban lévő üregeket. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett a szakosztály jelentésének piktortéglaüregekre vonatkozó része.

Az egyik piktortéglaüreg bejárati része

Az 1984-ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepelnek a Budai-hegység barlangjai között az üregek Kakukk-hegyi piktorföld-bányák üregei néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen az üregek földrajzi elhelyezkedése. A Népszabadság 1996. április 30-i számában (Budapest melléklet) az olvasható, hogy a 90-es busz végállomásáról indulva rá kell fordulni a piros kereszt jelzésű, majd 50 m után a piros sáv jelzésű útra. Az út egyik érdekességét a vízmosás után lévő Piktortégla-üregek jelentik. A környéken élők az innen kitermelt földet téglaformába öntve festék-adalékanyagnak adták el szobafestőknek.

A Népszabadság 2000. április 14-i számából (Budapest melléklet) megtudható, hogy Csillebércről lefelé gyalogolva, Budaörs felé megtalálhatók a Piktortégla-üregek. Ezek olyan agyagbányák voltak, melyekből nagyon homogén, festhető anyagot termeltek ki. Az üregek elérhetik a 10 m mélységet is, ezért megtekintésükhöz ajánlott elemlámpát használni. A 2001. november 12-én készült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepelnek a Budai-hegységben, Budaörsön lévő Piktortégla-üregek (Kakukk-hegyi piktorföld-bányák, Kakukk-hegyi piktorföld-bányák üregei, Kakukk-hegyi „piktor-tégla bánya”, Kakukk-hegy oldalában levő festékbányák üregei, Piktorföld-bányák üregei). A barlangnévmutatóban fel van sorolva 7 olyan irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üregekkel.

Az egyik piktortéglaüreg bejárata

A Budapesti Nap 2003. május 23-i számában van egy túraútvonal ismertetés. Az ismertetés szerint a Frank-hegyen lévő Kolacskovszky turistaháztól a sárga körút jelzésű út elágazásáig kell menni, majd a sárga körút jelzésű úton haladva, nemsokára jobbról-balról feltűnik néhány mesterséges barlang, úgynevezett piktortéglaüreg. A 2005. évi Pesti Műsorból megtudható, hogy a Vágtató Csigák Természetbarát Szakosztály által szervezett, 2005. szeptember 4-én tartandó túra és a 2005. október 2-án tartandó túra érinti a Piktortégla-üregeket. A 2007. évi Hegyisport és Turista Magazinban közölve lett, hogy a 2007. április 22-én tartandó, Gyertek ki a Vadasparkba! nevű teljesítménytúra útvonala érinteni fogja pl. a Piktortégla-üregeket.

Az Eszterhás István által 2010-ben írt összeállításban, a Magyarország nemkarsztos kőzeteiben lévő, barlangként említett mesterséges üregek felsorolásában meg van említve, hogy Budaörsön 11 piktortéglagödör található. Ezek az 5–10 m hosszú üregek márgában húzódnak. Budapesten van a Makkosmáriai 1. piktortéglaüreg, amely márgában lett létrehozva, 19 m hosszú és 1,6 m magas. A szintén Budapesten lévő Makkosmáriai 2. piktortéglaüreg márgában lett kialakítva, de beomlott. Ismeretlen kiterjedésű. A 2019-ben megjelent, Rajzok és feliratok Magyarország nemkarsztos barlangjaiban című tanulmányban Eszterhás István nem foglalkozik a budaörsi Piktortégla-üregek monogramjaival, mert azoknak a monogramoknak egyelőre nincs különösebb jelentősége. A Turista 2019. évi évfolyamában szó van arról, hogy a Farkas-hegytől a Frank-hegyi turistaházig tartó túrarész érinti a Piktortégla-üregeket.

Irodalom

  • Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
  • Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai (a 2005. december 31-i ismereteink szerint). In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 2005. Kézirat. 195. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai (a 2010. december 31-i ismereteink szerint). In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 2010. Kézirat. 193. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Eszterhás István: Rajzok és feliratok Magyarország nemkarsztos barlangjaiban. Karsztfejlődés, 2019. (24. köt.) 172. old.
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 292. old.
  • Kraus Sándor: Zárójelentés a 4650 barlangkataszteri egység kutatásáról. MKBT Beszámoló, 1983. 103. old.
  • Lánczi Péter: Jelvényvadász. Budai Térképkör. Ami a térképen kifér. Turista, 2019. május. (126. évf., 4. sz.) 45. old.
  • Leél-Őssy Sándor: A barlangok osztályozása. Földrajzi Értesítő, 1952. (1. évf.) 1. füz. 136. old.
  • Leél-Őssy Sándor: A Budai-hegység barlangjai. Földrajzi Értesítő, 1957. (6. évf.) 2. füz. 159. old.
  • Marosi Sándor: A Budai-hegység barlangjai és felszíni karsztos formái. In: Pécsi Márton szerk.: Budapest természeti földrajza. Budapest, 1959. 150. old.
  • Mehlhoffer Tamás: Fehér foltok a hétvégi turisták térképén. Kevesen ismerik Budaörs természeti környezetét, az Alsó-Jegenye-völgy sem népszerű. Népszabadság, 2000. április 14. (Budapest melléklet, PestVidék melléklet.) 25. old.
  • Pápa Miklós: Budai-hegység útikalauz. (Harmadik, bővített kiadás.) Budapest, Sport, 1966. 88., 214. old.
  • Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 153. old.
  • Schafarzik FerencVendl Aladár – Papp Ferenc: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. 87. old.
  • Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 95. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • –: A Budai-hegység turistatérképe. 1 : 30 000. Cartographia Kft. kiadv. Budapest, 1981.
  • –: FTSK Barlangkutató Szakosztály 1983. Kézirat. 1. kötet. 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • –: A Budapest környéki erdőkben, hegyekben sétálók, túrázók többsége... Népszabadság, 1996. április 30. (Budapest melléklet.) 36. old.
  • –: Túratipp. Irány a Budai-hegység! Budapesti Nap, 2003. május 23. (2. évf., 118. sz.) 14. old.
  • –: Gyalogtúrák. Budai-hegység. Pesti Műsor, 2005. szeptember 1–7. (54. évf., 35. sz.) 33. old.
  • –: Gyalogtúrák. Budai-hegység. Pesti Műsor, 2005. szeptember 29. – október 5. (54. évf., 39. sz.) 58. old.
  • –: Túraajánló. Teljesítménytúrák. Hegyisport és Turista Magazin, 2007. április. (3. évf., 4. sz.) 49. old.

További információk

  • Beomlott pince a piktortégla bányák mellett (YouTube videó)
  • Erdős Liza: Mik ezek a furcsa üregek a budai hegyekben?
  • Piktortégla bányában 1 (YouTube videó)
  • Piktortéglaüregek
  • Piktortéglaüregek, Budaörs Archiválva 2022. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Piktortéglaüregek a Budaörsi-hegyen (YouTube videó)
  • Piktortéglaüregekben Budaörs és Csillebérc között (YouTube videó)
Sablon:Budai-hegység
  • m
  • v
  • sz
Hegyek
Vizek
Sziklák
Barlangok
Kilátók
Turistaházak
Egyéb
Kapcsolódó cikkek
Sablon:Hegyvidék
  • m
  • v
  • sz
Kerületrészek
Budakeszierdő (egy része) · Csillebérc · Farkasrét · Farkasvölgy · Istenhegy · Jánoshegy · Kissvábhegy · Krisztinaváros (egy része) · Kútvölgy · Magasút · Mártonhegy · Németvölgy · Orbánhegy · Sashegy (egy része) · Svábhegy · Széchenyihegy · Virányos · Zugliget
Látnivalók, kultúra
Bajor Gizi Színészmúzeum · Barabás-villa · Budapest Kongresszusi Központ · Csörsz utcai izraelita temető · Emléktáblák Budapest XII. kerületében · Erzsébet-kilátó · Fácános · Farkasréti temető · Farkasréti izraelita temető · Fogaskerekű · Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villa · Gesztenyés-kert · Gyermekvasút · Haggenmacher-villa · Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria · Józef Piłsudski-emléktábla · Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár · Kútvölgyi Boldogasszony-kápolna · Laszlovszky-major · Libegő · Mindenszentek-plébániatemplom · Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · MOM Kulturális Központ · MOM Park · Óra-villa · Országos Sportegészségügyi Intézet · piktortéglaüregek · Szent Család-plébániatemplom · Város-kút · Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom · Városmajori Szabadtéri Színpad
Természet
Intézmények, hivatalok
  • Földrajz Földrajzportál
  • Magyarország Magyarország-portál