Polimerizáció

Polimerizációnak azt a kémiai szintézist nevezzük, amely során több monomer láncreakcióba lépve egymással, melléktermék keletkezése nélkül, polimerré kapcsolódik össze.

Műanyaggyártás

Polimerizációs reakcióban monomerként telítetlen kötést vagy feszült gyűrűt tartalmazó vegyületek vehetnek részt.

A műanyaggyártás területén a kettős kötést tartalmazó vegyületek jelentősek. Ezekben a két kötés nem ekvivalens, a pí-kötést létrehozó elektronpár nagyobb reakcióképességű, ezért különböző aktiváló ágensekkel könnyedén reakcióba lép. Ilyenek a vinil vegyületek, vagy a legegyszerűbb képviselő az etilén melyből polimerizációval polietilén hozható létre.

Példa:

Polietilén: CH₂=CH₂ × n = - [CH₂-CH₂]_n-

ahol n az ún.polimerizációs fok.

Jelentősek még a konjugált diének, melyek főképp szintetikus kaucsukok, műgyanták előállításában játszanak fontos szerepet.

Láncreakcióként

A polimerizáció láncreakció, melyben a monomerek polimerré kapcsolódnak össze, ez bizonyos esetekben csupán iniciátorokkal és katalizátorokkal indítható meg, más esetekben akár szobahőmérsékleten bekövetkezik, (Például sztirol esetén) ezek megindulását inhibitorokkal gátolják.

A polimerizációban, mint minden láncreakcióban, három alapvető elemi reakciót különböztethetünk meg^[1]

• Láncindítás: Létrehozzuk az aktív centrumot
• Láncnövekedés: Az aktív formában lévő növekedési centrumok reagálnak a monomer molekulákkal
• Lánczáródás: Eltűnnek a polimerizációt vivő aktív centrumok.

Források

1. ↑ Borbély Endréné dr. - Vágó Katalin: Szakmai Kémia III. Műanyagok fizikája és kémiája, műanyagok feldolgozása. 98-102 Budapest, KMF Sokszorosító, 1992

Hivatkozások

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Polimerizáció előadásvázlat
• Szegedi Tudományegyetem - Polimerek előállítása előadásvázlat