Robert d’Artois (1216–1250)

A „Robert d’Artois” lehetséges további jelentéseiről lásd: Robert d’Artois (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk Artois grófjáról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Róbert (egyértelműsítő lap).

I. Róbert, Artois grófja

I. Róbert, Artois grófja

Artois grófja
Uralkodási ideje
1237 – 1250
Elődje	II. Lajos
Utódja	II. Róbert
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Capeting-ház
Született	1216. szeptember 17.^[1] 1216^[2] Franciaország
Elhunyt	1250. február 9. (33 évesen) Manszúra
Édesapja	VIII. Lajos francia király
Édesanyja	Kasztíliai Blanka
Testvére(i)	Boldog Izabella IX. Lajos francia király I. Károly szicíliai király John Tristan, Count of Anjou and Maine Alphonse de Poitiers
Házastársa	Matilda brabanti hercegnő
Gyermekei	Artois-i Blanka navarrai királyné II. Róbert, Artois grófja

A Wikimédia Commons tartalmaz I. Róbert, Artois grófja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Jó Róbert, Artois grófja (Franciaország, 1216. szeptember 17. vagy 1216 – Manszúra, 1250. február 9.) VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka királyné fia, IX. (Szent) Lajos és I. Károly szicíliai király fivére volt.^[3]^[4]

Élete

Apja VIII. Lajos francia király, anyja Kasztíliai Blanka királyné. Szüleinek ötödik (az életben maradtak közül a második) fia. Erőteljes és heves, szenvedélyes természetű férfi volt — cselekvő, de olykor meggondolatlan.^[5]

Apja halála után a végrendelet értelmében kapta meg Artois grófságát, de csak nagykorúsága elérésekor, 1237-ben vehette fel a grófi címet. Még ebben az évben, június 14-én megnősült.

1240-ben IX. Gergely pápa trónkövetelőként kívánta indítani a Német-római Császárság koronájáért II. Frigyes német-római császár ellenében, de a francia udvar – Róbert nevében – elutasította a felkérést.

Részt vett a bátyja által 1248-ban indított VII. keresztes hadjáraton, és 1250-ben Manszúra ostrománál egy megfontolatlan támadásban odaveszett. Egyes beszámolók szerint Róbert és a kíséretében lévő templomos lovagok egy portyán behatoltak Manszúrába, ahol csapdába esetek a szűk utcákban. Róbert egy házba behúzódva védekezett, de a túlerő legyűrte és megölték. Egy másik leírás szerint^[6] elmenekült a csatából, és a Nílus egyik mellékfolyójába fulladt.

Házassága, utódai

Róbert felesége Matilda brabanti hercegnő(wd) volt, II. Henrik brabanti herceg és Hohenstauf Mária (Sváb Fülöp német király leányának) gyermeke. Két gyermekük született:

Blanka (1248–1302), I. Henrik navarrai király, majd Lancasteri Edmund(wd) felesége
Róbert (1250–1302), II. Róbert néven Artois grófja, aki a courtrai-i csatában esett el.

Jegyzetek

↑ https://pantheon.world/profile/person/Robert_I,_Count_of_Artois, Robert I, Count of Artois, 2017. október 9.
↑ https://www.biografiasyvidas.com/biografia/r/roberto_i_el_valiente.htm
↑ A Chronicon Turonense jegyezte fel Lajos hat fiát és egy lányát halálakor: "Ludovicum primogenitum, Robertum, Amfulsum, Johannem, Dagobertum id est Philippum, et Stephanum", illetve "Isabellam". Forrás: Chronicon Turonense, RHGF XVIII, p. 317. Idézi: Cawley
↑ Párizsi Máté ezt örökítette meg róla halálakor: "Robertus comes Atrabatensis regis frater", azaz Róbert, Atrois grófja, a király (IX. Lajos) bátyja. Forrás: Matthæi Parisiensis, Monachi Sancti Albani, Chronica Majora, Vol. V, 1250, p. 158. Idézi: Cawley
↑ Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Budapest, Panoráma, ISBN 963-243-179-0 p. 19.
↑ MP, Vol. V, 1250, p. 153. Idézi: Cawley

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert I, Count of Artois című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.