Soria
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Soria | |||
A Plaza Mayor Soriában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | Soria | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Soria city | ||
Polgármester | Carlos Martínez Mínguez | ||
Irányítószám | 42001–42005 | ||
Körzethívószám | 975 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 096 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 147,41 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1063 m | ||
Terület | 272 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 46′, ny. h. 2° 28′41.766666666667, -2.466666666666741.766667°N 2.466667°WKoordináták: é. sz. 41° 46′, ny. h. 2° 28′41.766666666667, -2.466666666666741.766667°N 2.466667°W | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Soria témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Soria város Észak-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben, az Ibériai hegységrendszer nyugati oldalán a Duero folyónál. 2023-ban mintegy 40 000 lakosa volt.
Neve
Sokan állítják, hogy a római időkben volt itt egy Oria nevű kastély, mely Doricus görög lovagról kapta a nevét. E népi etimológia alapján pár történész feltételezte, hogy a város első lakói esetleg dórok vagy más görögök lehettek. Az archeológusok inkább azt sejtették, hogy a szvébek, akik királyai (Tutor és Malo Compedio historial de las dos Numancias leírása szerint) alapították egyik udvarukat Soriában. E két feltételezésnek nem akadt bizonyítéka. Valószínűbb, hogy a Soria szó eredeti inkább a dauria a római kori Durius névből, mely a Duero folyót jelenti.
Története
Soria területének első ismert lakói az ibérek a kelták érkezésekor a keltibérek népet hozták létre a Gergely-naptár előtti 4. században.
Ibéria római hódításakor népe öngyilkos lett a szolgaság elől. A Nyugatrómai Birodalom vége után a szvébek költöztek ide. A Duero partja az arab hódítás után az arab és keresztény világ határa volt, a 12. században I. Alfonz hódította vissza. Kasztília, Aragon, Navarra és León határaként számos konfliktus helyszíne volt. VIII. Alfonz számos kiváltságot adott a városnak, mely ezután nagyrészt zsidók által működtetett kereskedelmi központ volt.
Aragón és Kasztília 1479-ben történt egyesítése és a spanyolországi zsidók 1492-ben történt elűzése után Soria egészen Franco haláláig fél évezredes hanyatlásnak indult.
Mivel közel van Zaragozához, (Valladolid felé) és Madridhoz és természeti adottságai is jók, jelenleg ismét fejlődik.
Fekvése
Soria az Ibériai-hegység déli oldalában, a Duero folyó jobb partján fekszik, 1063 m-es magasságban.
Klímája
Soriában a telek spanyol mértékkel mérve hidegek: a napi középhőmérséklet 2,9 °C januárban, legalább 90 fagyos nappal. A nyarak szárazak és melegek (átlagosan 20 °C júliusban és augusztusban) napközben a hőmérséklet 28 °C körül mozog (majd rendszerint 35 °C-ra emelkedik a legforróbb napokon), de néha éjszaka egészen 10 °C-ig zuhan. Szűkös csapadékban (570 mm/év), legcsapadékosabb évszaka a tavasz. Ez Spanyolország leghidegebb megyeszékhelye.
Közlekedés
A városba vonat és több busz is közlekedik. Madrid felé vezető útja nagyobb felújítás alatt áll, mellyel Soriától Madrid kevesebb mint két óra alatt elérhető lesz.
Főbb látnivalók
- A reneszánsz Ayuntamiento (Városháza, 16. század) a Plaza Mayoron (Főtér)
- A Palacio de la Audiencia színház 1739-ből
- Nuestra Señora de la Mayor (16. század) román kori bejárattal
A mai várostól északra vannak a keltibér Numantia romjai, melyet lakói leromboltak Scipio elől. Soriában a Numantia Múzeumban (Museo Numantino) vannak a leletek.
Kultúra
Bár a várost a 15. századtól elég sok baj érte, V. Fülöp alatt 1739-ben épült a Palacio de la Audiencia színház, amely ma is a város egyik fő látnivalója és nevezetessége.
Soria legismertebb hagyománya a mellette, Pedro Manrique faluban a júniusi Szent János-fesztiválon tartott tűzjárás, mely nemzetközi figyelmet kapott néprajzi és tudományos tanulmányokban és a médiában.[2][3]
Testvérvárosai
- Collioure, Franciaország
- Meharrize, Nyugat-Szahara
Népesség
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 34 640 | 35 769 | 38 205 | 39 528 | 39 987 | 39 516 | 39 171 | 39 112 | 39 695 | 40 096 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Soria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Konvalinka, I., Xygalatas, D., Bulbulia, J., Schjoedt, U., Jegindø, E-M., Wallot, S., Van Orden, G. & Roepstorff, A. 2011. “Synchronized arousal between performers and related spectators in a fire-walking ritual”, ‘’Proceedings of the National Academy of Sciences 108’’(20): 8514-8519
- ↑ Xygalatas, D., Konvalinka, I., Roepstorff, A., & Bulbulia, J. 2011 "Quantifying collective effervescence: Heart-rate dynamics at a fire-walking ritual",Communicative & Integrative Biology 4(6): 735-738
Külső hivatkozások
- Tanulmány egy tűzjáró szertartásról[halott link], Discovery Channel
Kapcsolódó szócikkek
- Tarraconensis
- Numantia
- A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap