Szabó Borbála
| Szabó Borbála | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Született | 1978. április 7. (46 éves)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nényei Pál |
| Gyermekei | három gyermek: 4 |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem (–2005) |
| Írói pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabó Borbála (Budapest, 1978. április 7. –)[2] drámaíró, író, dramaturg, műfordító, színész.
Pályafutása
Negyedikes gimnazistaként 5. helyezést ért el az OKTV-n, így jutott be az egyetemre. Egy irodalmi pályázaton ismerkedett meg Varró Dániellel. Az egyetemen a magyar mellett észt szakot is végzett, majd a színművészeti egyetem színháztudomány szakán tanult Osztovits Levente osztályában.[3][4]
Írt színdarabot, regényt, dolgozott dramaturgként és színészként; készített műfordításokat észt és német nyelvről. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámaírást tanított. Göttinger Pál meghívására a Bárka Színházban dolgozott dramaturgként, majd szövegíróként, drámaíróként.[3] Legismertebb darabjai a Varró Dániellel közösen írt Líra és Epika című mesejáték (2009, Budapest Bábszínház), a Telefondoktor című mono-bohózat (2011, Thália Színház), a Bánk bán „magyarról magyarra fordítása” (2012, Kecskeméti Katona József Színház), a Nincsenapám, seanyám című ifjúsági dráma (2013, Stúdió K, 2016, Kolibri Pince), és a Szülői értekezlet (2015, Jurányi Inkubátorház), amelyben színészként is fellép. A Telefondoktor 2017-ben elérte 150., a Líra és Epika a 100., a Szülői értekezlet pedig az 50. előadását.
2012-ben megjelent egy mesekönyve, az Átváltozott gyerekek (Pagony Kiadó), és ifjúsági regénye, a Nincsenapám, seanyám (Tilos az Á). Újságír (Éva Magazin, Nők Lapja), és kabaréjeleneteket ír a Dumaszínház, a Gólem Színház és a Rádiókabaré számára.
Családja
Férje Nényei Pál, négy gyermekük van.
Művei
- Átváltozott gyerekek; Pozsonyi Pagony, Bp., 2012
- Telefondoktor
- A teljes tizedik évad
- Vicces, királykisasszony?
- Kerengők. Csongor és Tünde; szöveg Vörösmarty Mihály alapján Szabó Borbála; Tilos az Á Könyvek, Bp., 2016
- Nincsenapám, seanyám; Tilos az Á Könyvek, Bp., 2016 (Vészkijárat)[5]
- Szabó Borbála–Varró Dániel: Líra és Epika. Mesejáték; Pagony, Bp., 2017[6]
- Szülői értekezlet. Öt dráma; Kortárs, Bp., 2018 (Kortárs dráma)[7]
- A nagyok is voltak kicsik; Pagony, Bp., 2019 (Most én olvasok!)
- Az átszívó porszívó; Pagony, Bp., 2019 (Most én olvasok!)
- Rebeka
- (Ne) legyél (mindig) rendes!; Pagony, Bp., 2020 (Most én olvasok!)
- A János vitéz kód
- Nincsenapám, seanyám; POKET Zsebkönyek, Bp., 2024
Jegyzetek
- ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=19796
- ↑ a b Verasztó Annamária: Most is szeretek csatázni (magyar nyelven). Origo, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Barcza Réka: Szabó Borbála: Az anyaság volt az egyetlen járható út az íróvá váláshoz (magyar nyelven). Librarius, 2015. április 19. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ https://port.hu/adatlap/szindarab/szinhaz/nincsenapam-seanyam/directing-25153
- ↑ Líra és Epika (magyar nyelven). Pagony.hu. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Szülői értekezlet (magyar nyelven). PORT.hu. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
Források
- Most is szeretek csatázni
További információk
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
