Szind

Szind (Săndulești)
Szind látképe
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Szind
Rang	községközpont
Irányítószám	407500
SIRUTA-kód	55320
Népesség
Népesség	684 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	48 (2011)[1]
Népsűrűség	30,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	454 m
Terület	22,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 23° 44′ 49″46.593888888889, 23.74694444444446.593889°N 23.746944°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 23° 44′ 49″46.593888888889, 23.74694444444446.593889°N 23.746944°E
Szind weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szind témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szind (románul Săndulești vagy Sândulești, korábban Sând) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Tordától nyugatra, a Tordai-hasadék keleti bejáratánál, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete

Első írásos említése 1176-ból maradt fenn Zind néven. További névváltozatai: Scint (1288), Stend, Zend és Send (1332-1335).^[2] A hivatalos úton keletkezett román Săndulești a Sandu férfinév képzős alakja.

Története

A rómaiak az itt bányászott mészkőből és alabástromból építették a mai Torda helyén Potaissa városát. A kőbánya közelében római kori települést tártak föl.

Magyar lakossága a reformáció idején unitárius vallásra tért és később is megmaradt hite mellett. Unitárius lakóinak többsége 1775-ben jobbágy volt.^[3] A 17. században válhatott román többségű településsé. Görögkatolikus egyházközsége 1737-ben már létezett, és 1948-ig folyamatos volt működése.^[4]

A 19–20. században intenzíven művelték a falutól északkeletre lévő kőbányát. Innen származott a tordai építkezésekhez szükséges cement, az itt talált kaolint például a batizi edények gyártásánál használták. A mészkő szállítására az első világháború előtt iparvasutat építették Tordáig, amelyet egészen 1999-ig használták a mészkő szállítására. Hossza tíz kilométer, nyomtávja 760 mm-es volt. Az 1940-es évekig hajtányok is közlekedtek rajta.

Szind környékén 1944 őszén ádáz harcok folytak, és temetőjében mintegy félszáz katona nyugszik.^[5]

Népessége

• 1850-ben 1002 lakosából 799 román, 156 magyar és 46 roma volt, 473 görögkatolikus, 136 unitárius és 10 római katolikus vallású.
• 2002-ben 642 lakosából 581 volt román és 56 magyar nemzetiségű; 536 ortodox, 25 unitárius, 23 református, 18 pünkösdista, 11 görögkatolikus, 8 római katolikus és 6 baptista vallású.^[6]

Látnivalók

• Unitárius temploma a 13. században épült, eredetileg román stílusú.
• A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok görögkatolikus templom késő gótikus alapfalai a 15. században épültek, melyekre 1702-ben fatornyot és tetőszerkezetet ácsoltak. Az ortodoxok már 1976 óta nem használták. 2005-ben a piciny görögkatolikus egyházközségnek adták vissza, amely felújíttatta.^[7]
• A Bors család kúriája.
• A falutól északkeletre nagy területen a jelenleg nem működő kőbánya helyezkedik el, mellette vezetnek a Túri-hasadék és a Tordai-hasadék közötti turistautak.
• A kőbánya északnyugati oldalán fakadó forrást magyarul Szent László-forrásnak, románul Izvorul Alexandru Macedonnak ('Nagy Sándor-forrás'-nak) nevezik és helyi legenda tapad hozzá.
• „Büdösvíz” (kénes forrás).
• A falutól délkeletre, a római kori régészeti lelőhely közelében halastó.

Gazdasága

A kőbánya további hasznosítását tervezik.

Híres emberek

• Itt született 1888. október 17-én Bors Mihály földbirtokos, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, az unitárius egyház jótevője.^[8]

Jegyzetek

Források

• Janitsek Jenő: Szind helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987, 2. sz.

További információk

• A községi önkormányzat site-ja (románul)
• Elhagyott temető Szind felett
• Az EKE szindi kulcsosháza (korábban unitárius lelkészlak volt)

Kapcsolódó szócikkek