Tapolczai Gyula

Tapolczai Gyula
SzületettTapolczai Gyula Sándor Jenő Dezső
1903. június 7.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1954. április 17. (50 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiVízvári Mariska
Tapolczai Dezső
Foglalkozása
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1954)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-3-20)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek1920–1954
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolczai Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tapolczai Gyula, Tapolczai Gyula Sándor Jenő Dezső (Budapest, Erzsébetváros, 1903. június 7.[3] – Budapest, 1954. április 17.) magyar színész, érdemes művész. Vízvári Mariska és Tapolczai Dezső színművészek fia, Tapolczai Jolán színésznő öccse. Nevét egyes források Tapolczay Gyulaként említik, de a sírfelirata szerint Tapolczai Gyula.

Élete

Gimnáziumi tanulmányainak elvégeztével 1919-ben bevonult a nemzeti hadseregbe, majd 1920. szeptember 3-án mint huszárhadapród szerelt le. 1920-ban Pécsett kezdte meg színészi pályáját Nádassy Józsefnél. 1923–26-ban a Belvárosi Színházban, 1924–26-ban a Renaissance Színházban, valamint az Unio Rt. színházaiban szerepelt. 1926. április 14-én A velencei kalmár Lancelot Gobbo szerepében sikerrel vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, amely szerződést eredményezett és Tapolczai ettől kezdve az intézmény tagja volt 1941-ig. 1941–44-ben a Madách Színházban játszott, 1945-ben rövid ideig a Budai Színház igazgatója volt. 1945 és 1954 között ismét a Nemzeti Színház tagja lett, közben 1946-ban a Madách Színházban is szerepelt. Elsősorban komikus epizódszerepeket kapott hangja és alakja miatt. Buffó-komikus volt, emellett filmekben is szerepelt. 1932-ben megnősült. 1939-ben Jávor Pállal játszott a Nemzeti Színház Rontó Pál című darabjában. 1942-ben a Madách Színház A képzelt beteg című darabjában játszott Szemere Vera, Várkonyi Zoltán, Turay Ida és Sennyei Vera partnereként. Munkásságáért 1954-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjat.

Fontosabb színházi szerepei

  • Lancelot Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
  • Trinculo (Shakespeare: A vihar)
  • Kemény Tóni (Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok)
  • Döbrögi (Móricz Zsigmond: Lúdas Matyi)
  • Crofts (Shaw: Warrenné mestersége)
  • Maszlag (Shakespeare: A windsori víg nők)
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2005. (34/1-3-20). Szobrász: Margó Ede

Filmjei

  • Árnyék a sátoron (1920)
  • Az új földesúr (1935)
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Sárga csikó (1936)
  • Dunaparti randevú (1936)
  • Pesti mese (1937)
  • Hotel Kikelet (1937)
  • Torockói menyasszony (1937)
  • Az ember néha téved (1938)
  • Maga lesz a férjem (1938)
  • Te csak pipálj Ladányi (1938)
  • Pillanatnyi pénzzavar (1938)
  • Borcsa Amerikában (1938)
  • Piros bugyelláris (1938)
  • Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
  • Fehérvári huszárok (1939)
  • Álomsárkány (1939)
  • Semmelweis (1940)
  • Gül Baba (1940)
  • Beáta és az ördög (1941)
  • Lejtőn (1943)
  • A tanítónő (1945)
  • Beszterce ostroma (1948)
  • Talpalatnyi föld (1948)
  • Díszmagyar (1949)
  • Úri muri (1950)
  • A selejt bosszúja (1951)
  • Különös házasság (1951)
  • Felszabadult föld (1951)
  • Déryné (1951)
  • Civil a pályán (1952)
  • Erkel (1952)
  • Kiskrajcár (1953)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15471.htm, Tapolczai Gyula, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 1794/1903. folyószáma alatt.

Források

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Magyar színművészeti lexikon (Apja, Tapolczai Dezső cikkében)
  • Tapolczai Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  • Sírja a Kerepesi temetőben.
Nemzetközi katalógusok
  • filmművészet Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap