Thurzó Gábor

Thurzó Gábor
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született	Rutterschmidt Károly 1912. március 26.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1979. február 7. (66 évesen)[3][4][5][6] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író kritikus fordító forgatókönyvíró
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1931–) Piarista Gimnázium (1922–1931)
Kitüntetései	József Attila-díj (1953, 1958, 1967)
Sírhelye	Óbudai temető (30-1-48)
Thurzó Gábor aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Thurzó Gábor (született Rutterschmidt Károly) (Budapest, 1912. március 26. – Budapest, 1979. február 7.) háromszoros József Attila-díjas (1953, 1958, 1967) magyar író, kritikus, műfordító, forgatókönyvíró.

Életpályája

Gyermekkorát Pesten töltötte, ahol özvegy édesanyjának péküzeme volt a Váci utcában. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte 1922 és 1931 között (betegsége miatt a VI. osztályt kétszer járta). Ezalatt közel másfél évig, 1928/1929-ben, majd 1929 decemberéig Sík Sándor volt az osztályfőnöke és magyartanára, mielőtt a szegedi egyetemi katedrájára távozott.

Az érettségi után Thurzó 1931-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán, és már akkor, 1931–32-ben a Perspektíva című folyóirat alapítója volt. Az egyetemet nem fejezte be, hanem 1933-ban Németországba ment. Hazatérve 1935-től a Vigilia folyóirat munkaközösségének tagja, 1945–1949 között szerkesztőbizottsági tagja volt. 1938-tól az Élet című folyóirat irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1939–1944 között az Országos Magyar Sajtókamara újságírói szakosztályának tagja volt. 1942-ben Lovass Gyulával, Rónay Györggyel és Sőtér Istvánnal együtt megalapította az Ezüstkor című folyóiratot. 1944-ben a Fővárosi Könyvkiadó Kft.-t vezette.

1945 után egyre inkább a színház és a forgatókönyvírás felé fordult. 1945–1949 között a Művész Színház, 1951-től a Hunnia Filmgyár, 1961-től a Magyar Televízió dramaturgja volt.

1962-ben svéd nőt vett feleségül, és néhány évig Svédországban élt. (Germanista bölcsészként már korábban megtanult angolul, hollandul és svédül is.) Hazatérve, 1966-ban jelent meg egyik legfontosabb regénye A szent, amely kritikus módon dolgozza fel Kaszap István kultuszát.^[7]

1976-ban rákos betegséget diagnosztizáltak rajta. Utolsó műveiben fiatalkori emlékeit (Belváros és vidéke, 1977) és a halálra készülő ember magárahagyatottságát írta meg.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 13; fordítóként: 53.^[8]

Szerzőként

• Rokonok (1951, 1953-1954, 1973)
• Záróra (1962)
• Hátsó ajtó (1963)
• Az ördög ügyvédje (1966)
• Az oroszlán torka (1967)
• Az ürügy (1969)
• Meddig lehet angyal valaki (1969)
• Holló és sajt, avagy van pápánk (1980)

Műfordítóként

• Anouilh: Poggyász nélkül (1946)
• Christie: Tíz kicsi néger (1946-1947, 1980, 1984, 1996, 2000)
• Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (1947)
• Galsworthy: Úriemberek (1948)
• Jakobson: A Cander-család (1949)
• Fast: Harminc ezüstpénz (1951-1952)
• Büchner: Woyzeck (1963, 1967, 1971, 1977, 1987, 1990, 1992-1993, 1996, 1999, 2005, 2008)
• Büchner: Leonce és Léna (1964, 1971, 1981-1982, 1984-1985, 1991, 1998, 2000, 2005, 2008, 2010)
• Huxley: A Mona Lisa mosolya (1966)
• Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981, 2003)
• Kesselring: Arzén és levendula (1983, 1996, 2000)
• Huxley: Tea rózsával (1996)
• Büchner: W-munkáscirkusz (2001)
• Büchner: Lehetőségek országa (2005)

Művei

• Segítő Fortunátusz (elbeszélés, 1936)
• Előjáték (regény, 1938)
• Az adósság (regény, 1939)
• A tintahal (elbeszélés, 1941)
• A brazíliai kérő (kisregény, 1942)
• Az árnyak völgyében (regény, 1942)
• Apátlan évek (elbeszélés, 1943)
• Nappalok és éjszakák (regény, 1944)
• A Moll-lányok (regény, 1945)
• Akár a vízözön (regény, 1949)
• Hamis pénz (regény, 1956)
• A sóbálvány (regény, 1957)
• Amen, Amen (elbeszélés, 1959)
• Biatorbágy (regény, 1960)
• A szégyen (regény, 1961)
• József és Putifárné (regény, 1961)
• Bárány az akolban (elbeszélés, 1963)
• Hátsó ajtó (színmű, 1964)
• Záróra (dráma, 1964)
• A szent (regény, 1966)
• Az ördög ügyvédje (1966)
• Az istennő hajóra száll (elbeszélés, 1967)
• Az oroszlán torka (1968)
• Egy ember vége (regény, 1968)
• Tetszés szerint (elbeszélés, 1969)
• A rászedettek (elbeszélés, 1972)
• Hétszínjáték (1974)
• Belváros és vidéke (visszaemlékezések, 1977)
• Egy halott Varsó és Krakkó között (kisregény, 1979)
• Az utolsó kör (elbeszélés, 1980)
• Napló helyett (emlékezések, tárcák, kritikák, 1984)
• Térj vissza győztesen! Elbeszélések; utószó Rónay László; Kairosz, Bp., 2006

Műfordításai

• Georg Rendl: A messzi út (regény, 1936)
• Ida Friederike Coudenhove: Egy hősi élet hősi legendája (1938)
• Hans Fallada: Azok a régi szép idők (regény, 1940)
• Henry Bordeaux: Szakadék (regény, Lovass Gyulával, 1940)
• Werner Flack: Így épült a Siegfried-vonal (visszaemlékezések, 1942)
• Hans Carossa: Elvarázsolt világ (regény, 1943)
• Eric Knight: Lassie hazatér (regény, 1946)
• Gottfried Keller: A hét igazak zászlaja (elbeszélések, Ottlik Gézával, 1950)
• Gottfried Keller: A maga szerencséjének kovácsa (elbeszélés, 1957)
• Christopher Isherwood: Bécsi ibolyák (regény, 1958)
• Goethe: A fogadás (dráma, 1959)
• Ödön von Horváth: Az örök kispolgár (regény, 1974)

Filmjei

Forgatókönyvíróként

• Vihar után (1944)
• Erkel (1952)
• Kiskrajcár (1953)
• Rokonok (1954)
• Budapesti tavasz (1954)
• Én és a nagyapám (1954)
• Egy pikoló világos (1955)
• Ünnepi vacsora (1956)
• Bolond április (1957)
• Külvárosi legenda (1957)
• A császár parancsára (1957)
• Csigalépcső (1958)
• Sóbálvány (1958)
• Csempészek (1958)
• Vörös tinta (1959)
• Merénylet (1959)
• Kard és kocka (1959)
• Szombattól hétfőig (1959)
• Gyalog a mennyországba (1959)
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
• Fapados szerelem (1960)
• Próbaút (1961)
• Az ígéret földje (1961)
• Nem ér a nevem (1961)
• Két félidő a pokolban (1961)
• Egyiptomi történet (1962)
• Két vallomás (1962)
• Pirosbetűs hétköznapok (1962)
• Honfoglalás 1-3. (1963)
• Karambol (1964)
• Sellő a pecsétgyűrűn I. (1967)
• Imposztorok (1969)
• A fekete város (1971)
• Bekötött szemmel (1974)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1979)
• A Sipsirica (1980)

Dramaturgként

• Rákóczi hadnagya (1953)
• Ifjú szívvel (1953)

Íróként

• Rászedettek (1972)
• Csak egy kutya (1972)

Fordítóként

• Woyzeck (1994)

Díjai

• Szocialista Munkáért (1953)
• József Attila-díj (1953, 1958, 1967)
• a Munka Érdemrend arany fokozata (1972)

Jegyzetek

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Kortárs magyar írók
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Rónay László: Thurzó Gábor; Akadémiai, Bp., 1974 (Kortársaink)