Versecvát
| Versecvát (Ватин / Vatin) | |
 | |
| Utcarészlet a görögkeleti templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26337 |
| Körzethívószám | +381 26 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 238 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Terület | 16,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 05″, k. h. 21° 14′ 36″45.234722222222, 21.24333333333345.234722°N 21.243333°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 05″, k. h. 21° 14′ 36″45.234722222222, 21.24333333333345.234722°N 21.243333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Versecvát témájú médiaállományokat. | |
Versecvát (szerbül Ватин / Vatin, németül Wattin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől északra, a román határ mellett, Temesmóra délnyugati szomszédjában fekvő település.
Története
Verseczvát, előző nevén Vattina nevét 1421-ben Wath néven említették először az oklevelek, majd 1427-ben Waad néven írták. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott.
1421-ben Wath a Nagylaki Jánkfi-család birtoka volt, majd 1427-ben Zsigmond király adta adományként Nagymihályi Albert várnai perjelnek.
1550-ben Nagymihályi Sandrin és testvére Gábor tartott igényt a birtokra.
Az 1717. évi kamarai jegyzék Ovdino néven említette, az 1723-1725. évi Mercy-féle térképen Fattina néven szerepelt. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1838-ban kamarai birtok volt, majd gróf Gyürky Lászlónének és gróf Gyürky Viktornak volt itt nagyobb birtoka.
1910-ben 647 lakosából 166 magyar, 91 német, 354 szerb volt. Ebből 244 római katolikus, 4 református, 398 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 548 | 586 | 553 | 489 | 417 | 316 | 250[2] | 238[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 133 | 53,20 |
| Magyarok | 67 | 26,80 |
| Jugoszlávok | 12 | 4,80 |
| Románok | 10 | 4,00 |
| Németek | 5 | 2,00 |
| Szlovének | 3 | 1,20 |
| Macedónok | 2 | 0,80 |
| Csehek | 1 | 0,40 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
