Zalánkemén

Zalánkemén (Stari Slankamen)
Kilátás a Dunára a Zalánkeméni várromból
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Szerémségi
Község	India
Rang	falu
Irányítószám	22323
Körzethívószám	+381 (0) 22
Rendszám	IN
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	57 m
Terület	24,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″45.142777777778, 20.257545.142778°N 20.257500°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″45.142777777778, 20.257545.142778°N 20.257500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalánkemén témájú médiaállományokat.

Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, India községben.

Fekvése

Újkarlócától északkeletre, a Duna jobb partján, a Tisza torkolatával szemben fekszik. Nevének eredete Sókő, melyet feltehetőleg egykori váráról és a település sós forrásáról kapta.^[1]

Története

1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.

Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.

A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.

1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.

1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a zimonyi tábor felől oda érkezett és jól elsáncolt 100 000 főnyi török hadseregre. A véres csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós egyetlen fia is.

1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.

Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.

1918-ig közigazgatásilag Szerém vármegyéhez tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel

A 2002-es adatok szerint.

Nevezetességei

• 
  A vár maradványai
• 
• 
• 
  A zalánkeméni ütközet korabeli rajza
• 
  A szalánkeméni csata emlékműve
• 
• 
• 

• Ortodox templom
• Római katolikus templom, melynek egykori plébániája a hagyomány szerint török fürdő lehetett.^[4]

Acumincum

Acumincum-ot, az ókori Alsó-Pannoniában, a Duna jobb partján álló római telep nevét Ptolemaeus (II, 15, 3) említette Akouminkon formában. Az Itinerariumban, Ammianusnál s a Notitiában Acimincum, a Tabula Peutingerián pedig Acunum volt a neve.

A Tabula adatai szerint Acumincum Taurunumtól (Zimony) 31 római mérföldre feküdt, körülbelül a mai Szlankamen helyén. Ammianus Marcellinusnál (19, 11, 8) vallo prope Acimincum locato olvasható s a Notitia Dignitatum szerint (Seeck, 189. l.) a 4. században egy cuneus equitum constantium s az equites sagittari képezték Acumincum helyőrségét.

A Szalkamen területén fekvő Acumincumról kevés adatunk van, mivel még alig van átkutatva Mindössze két, régebbi időben napfényre került felirat ismert, melyek állítólag onnan származnak. Ezek oltárkövek (CIL, III, 3252–3253) s a vallási viszonyokra annyiban jellemzők, hogy mindkettőt Jupiter Dolichenus tiszteletére emelték hívei. Az egyiken (3252) az ala Pannoniorum egy decuriója s egy duplicariusa szerepelnek. Római kori pénzérmék előkerülése már a 19. század első feléből ismert.^[5]

A település várát részben fosszíliákból építették. A fellegvárát a helyiek temetőként használták.^[6]

Jegyzetek

Források

• Ókori Lexikon