Zalánkemén

Zalánkemén (Stari Slankamen)
Kilátás a Dunára a Zalánkeméni várromból
Kilátás a Dunára a Zalánkeméni várromból
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetSzerémségi
KözségIndia
Rangfalu
Irányítószám22323
Körzethívószám+381 (0) 22
RendszámIN
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság57 m
Terület24,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″45.142777777778, 20.257545.142778°N 20.257500°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 34″, k. h. 20° 15′ 27″45.142777777778, 20.257545.142778°N 20.257500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalánkemén témájú médiaállományokat.

Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, India községben.

Fekvése

Újkarlócától északkeletre, a Duna jobb partján, a Tisza torkolatával szemben fekszik. Nevének eredete Sókő, melyet feltehetőleg egykori váráról és a település sós forrásáról kapta.[1]

Története

1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.

Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.

A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.

1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.

1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a zimonyi tábor felől oda érkezett és jól elsáncolt 100 000 főnyi török hadseregre. A véres csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós egyetlen fia is.

1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.

Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.

1918-ig közigazgatásilag Szerém vármegyéhez tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
925 928 778 756 638 575 674[2] 543

Etnikai összetétel

A 2002-es adatok szerint.

Nemzetiség Szám %
Szerbek 485 71,95
Horvátok 108 16,02
Szlovákok 19 2,81
Jugoszlávok 18 2,67
Magyarok 8 1,18
Montenegróiak 4 0,59
Szlovének 2 0,29
Bunyevácok 1 0,14
Bolgárok 1 0,14
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességei

  • Ortodox templom
  • Római katolikus templom, melynek egykori plébániája a hagyomány szerint török fürdő lehetett.[4]

Acumincum

Acumincum-ot, az ókori Alsó-Pannoniában, a Duna jobb partján álló római telep nevét Ptolemaeus (II, 15, 3) említette Akouminkon formában. Az Itinerariumban, Ammianusnál s a Notitiában Acimincum, a Tabula Peutingerián pedig Acunum volt a neve.

A Tabula adatai szerint Acumincum Taurunumtól (Zimony) 31 római mérföldre feküdt, körülbelül a mai Szlankamen helyén. Ammianus Marcellinusnál (19, 11, 8) vallo prope Acimincum locato olvasható s a Notitia Dignitatum szerint (Seeck, 189. l.) a 4. században egy cuneus equitum constantium s az equites sagittari képezték Acumincum helyőrségét.

A Szalkamen területén fekvő Acumincumról kevés adatunk van, mivel még alig van átkutatva Mindössze két, régebbi időben napfényre került felirat ismert, melyek állítólag onnan származnak. Ezek oltárkövek (CIL, III, 3252–3253) s a vallási viszonyokra annyiban jellemzők, hogy mindkettőt Jupiter Dolichenus tiszteletére emelték hívei. Az egyiken (3252) az ala Pannoniorum egy decuriója s egy duplicariusa szerepelnek. Római kori pénzérmék előkerülése már a 19. század első feléből ismert.[5]

A település várát részben fosszíliákból építették. A fellegvárát a helyiek temetőként használták.[6]

Jegyzetek

  1. Mindszenthy Antal 2020: Egy fordulás az Alföldön. Kecskemét, 175.
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  
  4. Mindszenthy 2020, 175.
  5. Mindszenthy 2020, 175 Claudius, Valentinianus, Nagy Constantinus, Theodosius, Valent, Urbs Roma.
  6. Mindszenthy 2020, 176.

Források

  • Ókori Lexikon
Sablon:Szerémségi körzet települései
  • m
  • v
  • sz
A Szerémségi körzet települései
Szávaszentdemeter község
(Opština Sremska Mitrovica)
India község (Opština Inđija)
Ürög község (Opština Irig)
Pecsince község (Opština Pećinci)
Árpatarló község (Opština Ruma)
Ópazova község (Opština Stara Pazova)
Sid község (Opština Šid)
Nemzetközi katalógusok
  • Vajdaság Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap