Zsuppány
| Zsuppány (Jupani) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Bozsor |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bégaszederjes |
| Irányítószám | 307436 |
| SIRUTA-kód | 159099 |
| Népesség | |
| Népesség | 462 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 18″, k. h. 22° 01′ 08″45.80511, 22.01880645.805110°N 22.018806°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 18″, k. h. 22° 01′ 08″45.80511, 22.01880645.805110°N 22.018806°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsuppány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsuppány románul: Jupani, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Lugostól északkeletre, a Béga bal partján fekvő település.
Története
Zsuppány nevét 1446-ban említette először oklevél p. et districtus Suppan néven. 1447-ben Suppan, 1453-ban Swpan, 1453-1454-ben Felsew-Swpan, Also-Swpan, 1470-ben Swpan, 1717-ben Sapang, 1808-ban Zsuppán, Xuppan, 1913-ban Zsuppány alakban írták.
1446-ban Hunyadi János cserébe adta az Országhoknak és Berekszói Hagymás Lászlónak, de 1453-ban ismét királyi adományul kapta Alsó-Zsupánt tartozékaival: Farkasest, Pogánfalva és Klicsova faluval. Felső-Zsupánt 1453-ban Temeshelyi Dési Péter és Balotai Miklós kapta királyi adományul.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Zsuppán, oláh falu, Krassó völgyében, erdős, hegyes vidéken, utolsó posta Lugos. Lakja 430 óhitű, anyatemplommal. Határa 2643 hold, melyből úrbéri beltelek 89, szántóföld 495 hold, rét 209 hold, legelő 87 hold, contractualis szilvás 9 1/, szorgalmi föld 24 3/ hold; uradalmi erdő 1155 hold, legelő 357 2/ hold. Földe agyagos, s főleg kukoricát terem. Bírja a kamara.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott. 1910-ben 704 lakosából 644 román, 18 magyar, 10 német volt. Ebből 672 görög keleti ortodox, 17 római katolikus volt.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 324. o.
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
