Avalókitésvara

A sorozat témája Buddhizmus
Története Időrend szerint · Zsinatok Gautama Buddha · Neves buddhisták
Dharma · Fogalmak Négy nemes igazság · Szanszára Függő keletkezés · Mulandóság Szenvedés · Középút · Éntelenség Az öt halmaz · Karma · Üresség Újraszületés · Kozmológia
Gyakorlatok Három ékesség · Bölcsesség Hat tökéletesség · Erkölcsi alapelvek Meditáció · Megvilágosodás tulajdonságai Nemes nyolcrétű ösvény · Szerzetesség
Nirvána Négy szint · Buddha Arhat · Bódhiszattva
Hagyományok · Kánon Théraváda · Páli · Mahájána Hínajána · Kína · Vadzsrajána Tibet · Navajána Országok és régiók
Buddhizmus országonként India · Kína · Thaiföld · Japán Burma · Srí Lanka · Laosz · Kambodzsa Korea · Tajvan · Bhután · Mongólia Oroszország · Európa · Magyarország Afrika · Amerika · Ausztrália
Körvonalakban Buddhizmus portál
Sablon:Buddhizmus m v sz

Avalókitésvara (szanszkrit: अवलोकितेश्वर, szó szerint: „Úr, aki lefelé tekint”, kínai: Kuanjin (Guanyin), Tibeti:སྤྱན་རས་གཟིགས irodalmi tibeti:Szpjan-rasz-gzigsz, magyaros átírásban: Csenrezig,^[1] japán: Kannon) bódhiszattva, aki rendelkezik az összes Buddha együttérzésével. Különféleképpen ábrázolják a különböző kultúrákban férfiként vagy nőként.

Avalókitésvara az egyik legszélesebb körben hódolt bodhiszattva a mahájána buddhizmusban, és nem hivatalosan a théraváda buddhizmusban is.

Nevének eredete

Avalókitésvara neve a következő darabokból áll össze: ava igei előrag, jelentése „le”; lok, „észre vesz, figyel” ige múlt idejű melléknévi alakja (a lokita itt aktív értelemben szerepel); valamint az ísvara, „úr”, „uralkodó” vagy „mester”. A szandhí (szanszkrit hangkombinációs szabályok) alapján az a+iśvara összetételből jön az esvara. Az egész jelentése ez alapján az „úr, aki lefelé tekint (a világra)”. A loka (világ) szó nem szerepel a névben, de a mondat utal rá.^[2]

Kezdetben úgy vélték, hogy kínai nyelvre tévesen fordították le Avalokitésvara nevét Avalokitaszvara névre, amely megmagyarázza, hogy miért fordította Hszüan-cang úgy, hogy Guānzìzài (kínai: 觀自在), ahelyett, hogy Kuanjin (kínai: 觀音). Azonban a későbbi kutatások kiderítették, hogy az eredeti alak valóban Avalokitaszvara volt,^[3] amelyben az a-szvara („hang, zaj”) jelentése a „hang megértője”, tehát „ő, aki le tekint a hangra” (például, az érző lények sirámaira, akiknek segítségre van szükségük; a-szvara állhat az ahr-szvara összetételből is, amelynek jelentése a „siránkozás hangja”).^[4] A kínai Kuanjin fordítás pontos fordítása tehát ez. Későbbi kínai fordítások is ezt erősítik meg, Kumáradzsíva például a Kuansijin (kínai: 觀世音) kifejezést használja, amely azt jelenti, hogy „ő, aki megérti a világ sírását” — itt a lok-ot egyszerre értelmezte úgy, hogy „tekint” és „világ” (szanszkrit: loka; kínai: 世, si).^[4] A végződésbe később helyettesítették be az -isvara szótagot, amely a 7. század előtti szanszkrit alakban még nem volt jelen. Az eredeti Avalokitaszvara szanszkrit nyelvű szövegtöredékekben már az 5. században is létezett.^[5]

A név eredeti jelentése illeszkedik a bodhiszattva szerepének buddhista olvasatához. Az isvara végződés már erős hindu hatást mutat, amellyel általában Krisnát (vaisnavizmus) vagy Sivát (saivizmus) jelölték, mint Leghatalmasabb Urat, Teremtőt, a Világ irányítóját. Az istenek ezen tulajdonságai szálltak át a bodhiszattvákra, jóllehet Avalókitésvara üdvözítői a buddhista tanoknak megfelelően elutasították a teremtő isten fogalmát.^[6]

Az Avalókitésvarát jelölő tibeti Csenrezig (Csainrészig) a csen (szem), ré (folytonosság) és szig (néz) tagokból áll. Így a teljes jelentése, az „aki mindig néz a lényekre (együtt-érző szemmel)”.^[7]

Kínát leszámítva Ázsia többi részén Avalókitésvara az együttérzés bodhiszattvája vagy a Kegyelem Istennője. A koreai buddhizmusban Avalókitésvara elnevezése Kvanum vagy Kvanszeum-poszal. Szanszkrit nyelven Avalókitésvara további elnevezései: Padmapáni (a „Lótusz tartója”) vagy Lokesvara (a „Világ ura”).

Eredete

A mahájána irányzatban

A mahájána irányzat szerint Avalókitésvara bódhiszattva esküt tett, hogy nehézségek idején segíti az érző lényeket, és elodázza mindaddig saját buddhává válását, amíg minden más érző lény el nem éri a nirvánát. Az Avalókitésvarával kapcsolatos mahájána szútrák a következőek:

• Szaddharma Pundaríka-szútra (Lótusz szútra)
• Kárandavjúha-szútra
• Pradzsnyápáramitá Hrdaja-szútra (Szív-szútra)
• Mahákaruná Dháraní-szútra (Nílakantha Dháraní)
• Avalókitésvara Ekádasamukha Dháraní-szútra
• Csundí Dháraní szútra

A Lótusz szútra (szanszkrit: Szaddharma Pundaríka-szútra) elfogadottan a legkorábbi szútra Avalókitésvara tanításairól.^[8] Ezek a szútra 25. fejezetében találhatóak, a Avalókitésvara univerzális kapuja (kínai: 觀世音菩薩普門品). Ez a fejezet Avalókitásvarát együtt-érző bodhiszattvaként ábrázolja, aki meghallja az érző lények sirámait, és aki fáradhatatlanul segít azoknak, akik segítségül hívják őt. Összesen 33 különböző megtestesülését említi a szöveg, amelyek közül mindegyik egy tudatállapotnak felel meg. A szövegben egymás mellett szerepel próza és vers.^[9]

Amikor Fa-hszien (Faxian) kínai szerzetes ellátogatott az indiai Mathura városába i.sz. 400 körül, Avalokitésvarát üdvözítő szerzetesekről számolt be.^[10] Három évszázaddal később Hszüan-cang (Xuanzang) indiai látogatása során mindenféle világi embert, szerzetest és királyt látott Avalókitésvara szobra előtt áldozni.^[10] Avalókitésvara népszerű maradt Indiában egészen a 12. századig, amikor a muszlimok elfoglalták ezeket a területeket és lerombolták a kolostorokat.^[10]

Kínában és Kelet-Ázsiában népszerű Avalókitésvara 18-karú megjelenítése, amelyet Csundínak neveznek. Az ábrázolásmód az indiai ezoterikus buddhizmusból ered. Csundít úgy is nevezik, hogy „Csundí Buddha-Anya” vagy „Csundí Bhagavatí”.^[11]

A tientaj iskolában Avalókitésvara hat alakját különböztetik meg. A bodhiszattva mind a hat tulajdonsága a hat létbirodalom megfelelő akadályait hárítja el: pokollakók, éhes szellemek, állatok, emberek, aszúrák (félistenek), és dévák (istenek). A hat tulajdonság:

1. Hatalmas együttérzés
2. Hatalmas szerető-kedvesség
3. Oroszlán-bátorság
4. Egyetemes fény
5. Dévák és emberek vezetője
6. A hatalmas mindenhol jelenlevő Brahman

A tibeti buddhizmusban

A tibeti hagyományokban Avalókitésvara alakját két forrás táplálja. Az egyik szerint egy előző világkorban (kalpa) egy együtt-érző buddhista szerzetesből vált bodhiszattvává és ebben a világkorban vált Avalókitésvarává. A másik forrás szerint (amely az előzővel nincs ütközésben) Avalókitésvara az együttérzés egyetemes megtestesülése, aki ugyanaz a Brahma, aki meggyőzte Sákjamuni Buddhát megvilágosodása után, hogy maradjon a Földön és tanítson. Ezután a déva birodalomban Buddha egyik legfőbb tanítványa lett.

A tibeti buddhizmusban Avalókitésvara hét alakját különböztetik meg:

1. Amoghapása: nem üres háló vagy lasszó.
2. Szahaszrabhudzsalokesvara : 1000-karú és 1000-szemű,
3. Hajagriva: lófejű
4. Ekadaszamukha: 11-arcú
5. Csundí
6. Csintamani-csakra: a legfőbb erő kereke
7. Árja Avalókitésvara: hatalmas együtt-érző Avalókitésvara;^[12][13]

A théraváda irányzatban

Avalókitésvara bodhiszattva üdvözítése Srí Lankán a mai napig élő szokás. Helyi elnevezése Nátha.^[14] Egyes nyugati tanulmányokat folytató théraváda megkísérelte Náthát Maitréja bodhiszattvával azonosítani. Azonban a hagyományok és az alapvető ikonográfia alapján, beleértve a korona elején szereplő Amitábha Buddha képét, Náthát Avalókitésvarával azonosítják.^[15]

Ezerkarú Avalókitésvara

Egy buddhista történet szerint Avalókitésvara fogadalmat tett, hogy addig nem fog pihenni, amíg az összes érző lényt meg nem szabadítja a szamszára összes szenvedéseitől. Nagy nehézségekkel nézett szembe, miközben elmélkedés közben tizenegy darabra esett szét a feje. A helyzetet látva Amitábha Buddha tizenegy fejet adott neki, hogy jobban meghallhassa a szenvedők hangját. Így Avalókitésvara valóban jobban képes volt mindenki panaszát meghallani, azonban két karja szerteszét szakadt a nagy igyekezet közben. Ekkor kapott Amitábha Buddhától ezer kart.^[16]

A szecsuani Pao'en templomban az ezerkarú bodhiszattva rendkívüli szobra található. Az alkotás példa a Ming-dinasztia korának díszes szobrászatára.^[17][18]

Testöltései

Avalókitésvara rengeteg formában öltött testet (köztük bölcsesség istenek (vidják) formájában). Ezek közül a legáltalánosabbak:

Galéria

• 
  Avalókitésvara gandhárai szobra, abhaja-mudrá, 3. század
• 
  Avalókitésvara egy indiai barlang falán, adzsantai barlangtemplomok, 6. század
• 
  Kambodzsai Avalokitésvara-szobor, homokkő, 7. század
• 
  Lótusztartó Padmapani, 8–9. századi, Jáva, Indonézia
• 
  Nyolckarú Avalokitésvara, 12–13. század körül (Bàyon)
• 
  Avalókitésvara Bingin Jungutból, 8–9. század körül, Dél-Szumátra
• 
  Padmapani bronz mellszobra, 8. század, Dél-Thaiföld
• 
  Avalókitésvara szobra Malajziában, Bidor, 8–9. század
• 
  Avalókitésvara szobra Kínában, 1025 körül
• 
  Kínai tekercsen Szudhana, Avalókitésvara és Longnü, Jüan-dinasztia
• 
  Avalókitésvara koreai festménye. Kagami Dzsindzsja, Japán, 1310 körül
• 
  Nepáli Avalokitésvara-szobor hat karral, 14. század
• 
  Meditáló Avalókitésvara festménye, 16. század
• 
  Avalókitésvara bíbor- és aranyfán, restaurálva: 1656-ban, Vietnám
• 
  11-arcú Avalókitésvara tibeti ábrázolása

Kapcsolódó szócikkek

• Kuanjin
• Iszvara
• Nárájana
• Tiszta Föld buddhizmus
• Visnu

Jegyzetek

Források

• Alexander Studholme: The Origins of Om Manipadme Hum. Albany NY: State University of New York Press, 2002, ISBN 0-7914-5389-8.
• Jérôme Ducor, Le regard de Kannon, Gollion: Infolio éditions / Genève: Musée d'ethnographie de Genève, 2010, 104 pages avec ill. couleur, ISBN 978-2-88474-187-3.
• Chün-fang Yü, Kuan-Yin: The Chinese Transformation of Avalokitesvara, Columbia University Press (2001), ISBN 978-0-231-12029-6.
• James P. McDermott, Buddha in the Crown: Avalokitesvara in the Buddhist Traditions of Sri Lanka, Journal of the American Oriental Society, 119 (1), 195 (1999).
• Kubo Tsugunari, Yuyama Akira (tr.) The Lotus Sutra. Revised 2nd ed. Berkeley, Calif.: Numata Center for Buddhist Translation and Research, 2007. ISBN 978-1-886439-39-9
• Getty, Alice: The gods of northern Buddhism: their history, iconography and progressive evolution through the northern Buddhist countries, Oxford Clarendon Press 1914 Internet Archive
• Holt, John. Buddha in the Crown: Avalokitesvara in the Buddhist Traditions of Sri Lanka, Oxford University Press, New York, 1991. ISBN 0195064186

További információk

• Avalókitésvara nevének magyarázata (angolul)
• Az együttérzés bodhiszattvája és Amitábha spirituális megtestesülése - Buddhanature.com (angolul)
• Avalókitésvara Mantra (angolul)