Gornja Jagodnja
| Gornja Jagodnja | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Polača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23423 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 93 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 00′ 46″, k. h. 15° 32′ 12″44.01288864, 15.5366493244.012889°N 15.536649°EKoordináták: é. sz. 44° 00′ 46″, k. h. 15° 32′ 12″44.01288864, 15.5366493244.012889°N 15.536649°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Jagodnja falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Polačához tartozik.
Fekvése
Zárától légvonalban 27, közúton 44 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, községközpontjától 2 km-re keletre Ravni kotar középső részén, a Zágráb - Split autópálya közelében fekszik. A tengertől való távolsága légvonalban 10, közúton 12 km.
Története
A török 1528-ban foglalta el ezt a területet ahova velük együtt pravoszláv vlach lakosság érkezett. 1685-ben szabadult fel végleg uralma alól, amikor a közeli Vrána igazgatása alá került. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 277, 1910-ben 452 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz. 1991-től többségben szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és tevékenyen részt vettek annak harcaiban. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a falu teljes szerb lakossága elmenekült és közülük legtöbben később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 85 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 277 | 579 | 328 | 314 | 362 | 452 | 487 | 534 | 568 | 642 | 622 | 603 | 534 | 490 | 46 | 85 |
Nevezetességei
Szent Simeon tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1868-ban épült. Egyhajós épület, homlokzata felett harangépítménnyel, benne két haranggal. A templom körül temető található.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Gornja Jagodnja weboldala (horvátul)
- Polača község hivatalos oldala (horvátul)
Horvátországportál
Földrajzportál
