Muškovci
| Muškovci | |
 | |
| Muškovci látképe a Velebittel | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Obrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23450 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 13′ 13″, k. h. 15° 44′ 13″44.22023097, 15.7368091844.220231°N 15.736809°EKoordináták: é. sz. 44° 13′ 13″, k. h. 15° 44′ 13″44.22023097, 15.7368091844.220231°N 15.736809°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muškovci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Muškovci falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.
Fekvése
Zárától légvonalban 42, közúton 48 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Velebit-hegység déli lábánál, a Zrmanja folyásától északra fekszik.
Története
A település a 17. században a török kiűzése után pravoszlávokkal telepítették be. A velencei uralom 1797-ig tartott. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 324, 1910-ben 607 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején 1941-ben Dalmácia Olaszország fennhatósága alá került. Közelében volt az olasz területek határa, melyet Zrmanja folyó képezett. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek lakossága elmenekült. A településnek 2011-ben 100 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 324 | 400 | 422 | 447 | 522 | 607 | 571 | 580 | 408 | 478 | 519 | 549 | 588 | 543 | 47 | 100 |
Nevezetességei
A település természeti látványossága a "Berberov buk" a Zrmanja folyó vízesése.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Obrovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Obrovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
Horvátországportál
Földrajzportál
 | Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
