Ivánd

Ivánd (Ivanda)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Torontálgyülvész
Rang	falu
Községközpont	Torontálgyülvész
Irányítószám	307227
SIRUTA-kód	157344
Népesség
Népesség	593 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 33′ 57″, k. h. 20° 56′ 30″45.565779, 20.94170645.565779°N 20.941706°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 57″, k. h. 20° 56′ 30″45.565779, 20.94170645.565779°N 20.941706°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivánd, románul: Ivanda,szerbül: Иванда, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól délnyugatra, Párdánytól északkeletre Torontálgyülvész és Szerbszentmárton közt fekvő település.

Története

Ivánd Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben említette oklevél Fons Ivance, ecclesia de Ponte formában. 1333-ban Hinand [Hiuand], 1334-ben Hiuand, Iwanch, 1400-ban Iwand mint a Csákak birtoka, 1828-ban Ivánda, 1913-ban Ivándként volt említve.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Ivánda, rácz falu, Torontál vármegyében, Gyülvészhez 1/2 órányira: 1178 óhitű lakossal, s anyatemplommal, 64 7/8 egész telekkel. Földesura Ivándai Karácson István. Utolsó posta Temesvár.”

Ivánd a középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1332–1337 között a pápai tizedjegyzék is említette, ekkor már egyházas hely volt. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1717-ben az összeírás szerint még 40 lakott háza volt, később azonban elpusztult. 1750-től a becskereki kerülethez tartozó kincstári pusztaként a délmagyarországi bérlők társasága bérelte. Az 1761. évi katonai térkép Bianlak alakban a mai Ivánd mellé helyezi. 1781-ben Moska Naum és Konstantin vásárolták meg. Ekkor már ismét lakott hely volt. 1783–1784-ben szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött. Helyükre németek telepedtek le.

A 19. század elején (1811 előtt) az Ivándai Karácsony család birtokába került. 1838-ban Karácsony István volt a helység földesura. Később a család itteni birtokait megosztotta a Kiszombori Rónay családdal, a többit, pedig a 19. század hetvenes éveiben Wolfinger Sámuel vásárolta meg, kitől 1885 körül Csávossy Ignác birtokába jutott. Tőle fia, báró Csávossy Gyula örökölte. A 20. század elején báró Csávosy Gyula örökösei és a Módosi Takarékpénztár részvénytársaság Ivánd legnagyobb birtokosai.

A község két régi, 1848 előtt épült úri lakja közül egyiket az Ivándai Karácsony család, a másikat a Rónay család építette.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

1910-ben 1477 lakosából 1034 szerb, 301 német, 62 magyar volt. Ebből 1116 görög keleti ortodox, 344 római katolikus, 16 izraelita volt.

Biallak

Ivánddal volt határos a középkorban Biallak (Bivalylak) falu is, melyről 1400-ból maradt fenn első ízben adatunk, akkor Temes vármegyéhez tartozott.

Nevezetességek

• Szent Gábriel arkangyalnak szentelt szerb görög keleti temploma 1851-ben épült. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06241 sorszámon szerepel.^[1]
• Római katolikus temploma 1893-ban készült.
• Keserűvízforrásának vizét a 20. század elejének adatai szerint Ivándi Mars keserűvíz néven hozták forgalomba.

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.