Japán betűzési ábécé
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
A japán betűzési ábécé (和文通話表, Hepburn-átírás: wabuntsūwahyō, magyaros: vabuncúvahjó; „japán írásjegyű telekommunikációs táblázat”) a nemzetközi NATO fonetikus ábécéhez hasonló betűzési ábécé a japán nyelvben. A táblázat csak az alapvető kanákat tartalmazza, a dakutennel és handakutennel alkotott zöngés, illetve plozív párokat nem. Ezek betűzéséhez a dakutenes, illetve handakutenes kana alapváltozatához tartozó kódot mondják, majd hozzáteszik, hogy ni dakuten/ni handakuten. Például: a ば (ba) szótag betűzése a はがきのハに濁点 (hagaki no ha ni dakuten) kifejezéssel történik.
Kanák
Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
あ/ア | 朝日のア (?) Aszahi no a | い/イ | いろはのイ (?) Iroha no i | う/ウ | 上野のウ (?) Ueno no u | え/エ | 英語のエ (?) Eigo no e | お/オ | 大阪のオ (?) Ószaka no o |
か/カ | 為替のカ (?) Kavasze no ka | き/キ | 切手のキ (?) Kitte no ki | く/ク | クラブのク (?) Kurabu no ku | け/ケ | 景色のケ (?) Kesiki no ke | こ/コ | 子供のコ (?) Kodomo no ko |
さ/サ | 桜のサ (?) Szakura no sza | し/シ | 新聞のシ (?) Sinbun no si | す/ス | すずめのス (?) Szuzume no szu | せ/セ | 世界のセ (?) Szekai no sze | そ/ソ | そろばんのソ (?) Szoroban no szo |
た/タ | 煙草のタ (?) Tabako no ta | ち/チ | 千鳥のチ (?) Csidori no csi | つ/ツ | つるかめのツ (?) Curukame no cu | て/テ | 手紙のテ (?) Tegami no te | と/ト | 東京のト (?) Tókjó no to |
な/ナ | 名古屋のナ (?) Nagoja no na | に/ニ | 日本のニ (?) Nippon no ni | ぬ/ヌ | 沼津のヌ (?) Numazu no nu | ね/ネ | ねずみのネ (?) Nezumi no ne | の/ノ | 野原のノ (?) Nohara no no |
は/ハ | はがきのハ (?) Hagaki no ha | ひ/ヒ | 飛行機のヒ (?) Hikóki no hi | ふ/フ | 富士山のフ (?) Fudzsiszan no fu | へ/ヘ | 平和のヘ (?) Heiva no he | ほ/ホ | 保険のホ (?) Hoken no ho |
ま/マ | マッチのマ (?) Matcsi no ma | み/ミ | 三笠のミ (?) Mikasza no mi | む/ム | 無線のム (?) Muszen no mu | め/メ | 明治のメ (?) Meidzsi no me | も/モ | もみじのモ (?) Momidzsi no mo |
や/ヤ | 大和のヤ (?) Jamato no ja | ゆ/ユ | 弓矢のユ (?) jumija no ju | よ/ヨ | 吉野のヨ (?) Josino no jo | ||||
ら/ラ | ラジオのラ (?) Radzsio no ra | り/リ | りんごのリ (?) Ringo no ri | る/ル | 留守居のル (?) ruszui no ru | れ/レ | れんげのレ (?) Renge no re | ろ/ロ | ローマのロ (?) Róma no ro |
わ/ワ | わらびのワ (?) Varabi no va | ゐ/ヰ | ゐどのヰ (?) (V)ido no (v)i | ゑ/ヱ | かぎのあるヱ (?) Kagi no aru e | を/ヲ | 尾張のヲ (?) (V)ovari no (v)o | ||
ん/ン | おしまいのン (?) Osimai no n | ゛ | 濁点 (?) dakuten | ゜ | 半濁点 (?) handakuten |
Számok
Szám | Betűzése |
---|---|
1 | 数字のひと (?) Szúdzsi no hito |
2 | 数字のに (?) Szúdzsi no ni |
3 | 数字のさん (?) Szúdzsi no szan |
4 | 数字のよん (?) Szúdzsi no jon |
5 | 数字のご (?) Szúdzsi no go |
6 | 数字のろく (?) Szúdzsi no roku |
7 | 数字のなな (?) Szúdzsi no nana |
8 | 数字のはち (?) Szúdzsi no hacsi |
9 | 数字のきゅう (?) Szúdzsi no kjú |
0 | 数字のまる (?) Szúdzsi no maru |
Szimbólumok
Szimbólum | Betűzése |
---|---|
ー | 長音 (?) Csóon |
、 | 区切り点 (?) Kugiri ten |
∟ | 段落 (?) Danraku |
( | 下向括弧 (?) Sitamuki kakko |
) | 上向括弧 (?) Uvamuki kakko |
Források
- 別表第五号 通話表(第14条関係) (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese radiotelephony alphabet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Kelet-Ázsia-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap