Zsombolyai járás
| Zsombolyai járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Torontál vármegye |
| Járási székhely | Zsombolya |
| Települések száma | 18 (1911.) |
| városok | 1 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 582 fő (1911) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Zsombolyai járás Torontál vármegye egyik járása volt. Területe 654,9 km² (113 806 kataszteri hold), lakossága 1911-ben 48 582 fő volt.[1] A trianoni békeszerződés következtében a járás települései Romániához és Szerbiához kerültek.
A járás székhelye Zsombolya nagyközség, melyhez az alábbi 17 község tartozott:[1]
- Csernye
- Csősztelek
- Garabos
- Károlyliget
- Kiskomlós
- Kistószeg
- Kunszőllős
- Magyarcsernye
- Mollyfalva
- Nagykomlós
- Nagytószeg
- Németcsernye
- Szentborbála
- Szenthubert
- Tóba
- Torontáloroszi
- Vizesd
A járás településein a trianoni békeszerződés értelmében Románia és Szerbia (akkor: Jugoszláv Királyság) osztoztak. Különös története volt a járás névadójának, Zsombolyának: eredetileg Szerbiához került a település, azonban a szerb-román tárgyalások során területcsere révén átkerült Romániához, amely 1924 áprilisában a települést befogadta.
A járás települései ma az alábbi országokhoz tartoznak:
| Szerbia | Románia |
|---|---|
| Csernye | Garabos |
| Károlyliget | Vizesd |
| Kistószeg | Nagykomlós |
| Magyarcsernye | Kunszőllős |
| Mollyfalva | Kiskomlós |
| Nagytószeg | Zsombolya |
| Németcsernye | |
| Szentborbála | |
| Szenthubert | |
| Tóba | |
| Torontáloroszi |
Etnikai képe
A járásban a német nemzetiségűek többsége volt jellemző 1890-ben (64 %). A Béga és az Aranka folyók közt elterólő úgynevezett Haide területén koncentrálódott a bánsági németség (Perjámosi, csenei és Zsombolyai járások).[2] A járásban az 1910-i statisztika szerint a szerb, román és rutén lakosság aránya összesen 16,1 százalékot,[3] a magyar nemzetiségű pedig ugyanebben az évben 25,63 százalékot tett ki.[4]
Jegyzetek
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ Dr. Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza: (kiadó nélkül). 2010. 97., 168. o.
- ↑ Szondi Ildikó: A Délvidék nemzetiségi demográfiai adatai, különös tekintettel a magyarság adataira. Acta Universitatis Szegediensis, (2005) 1–27. o.
- ↑ Révai nagy lexikona XVIII. kötet (Tarján–Vár). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925. 366. o.
