Apró szulák

Apró szulák
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Szulákfélék (Convolvulaceae)
Nemzetség: Szulák (Convolvulus)
Faj: C. arvensis
Tudományos név
Convolvulus arvensis
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apró szulák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apró szulák témájú médiaállományokat és Apró szulák témájú kategóriát.

Az apró szulák vagy mezei szulák (Convolvulus arvensis) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe, a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó lágy szárú, évelő növényfaj. Nevezik egyszerűen szuláknak, mezei szulák, folyófű, valamint folyondárnak is.[1]

Európában és Ázsiában honos, szántók, kertek, útszéli gyomos társulások növénye.

Két változata ismert:

  • a Convolvulus arvensis var. arvensis szélesebb levelű
  • a Convolvulus arvensis var. linearifolius keskenyebb levelű

Bár virágai szépek, leginkább gyomnövényként tartják számon, mivel gyors növekedése miatt a termesztett növényeket megfojthatja, és számos, burgonyaféléket (pl. burgonya, paprika, paradicsom stb.) megtámadó vírusfajta (pl. burgonya X vírus, sztolbur) köztes gazdája.[2] Észak-Amerikában inváziós növénynek számít. Sűrű levélzetével elnyomja a többi növényt, csökkenti a termőföldek hozamát; becslések szerint az USA-ban 1998-ban 377 millió dollárt meghaladó veszteségeket okozott.[3]

Jellemzői

0,5-2 méteresre megnövő, csavarodó szárú kúszónövény. Kiterjedt gyökérzetének köszönhetően (2,5 éves korára akár 4 méter mélyre is lehatol) hosszabb száraz időszakokat is képes elviselni. Levelei szív vagy nyíl formájúak, 2–5 cm hosszúak, 1–3 cm-es levélnyéllel. A virágok júniustól szeptemberig nyílnak, tölcsér alakúak, 1-2,5 cm átmérőjűek, 10–15 mm hosszúak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, 5 sötétebb rózsaszín sugárirányú csíkkal. A csészéktől távolabb két kis előlevél van. Önmeddő virágait rovarok porozzák be. Augusztus és október között érik be magja, toktermésenként 1-4 darab.

Gyomnövényként

Virága piros bársonyatkákkal
Convolvulus arvensis

Az apró szulák főként gabonanövények és évelő termesztett növények termőterületein okoz problémát. Növényenként átlagosan 600 magot hoz, kompetitív környezetben kevesebbet. A magok 95%-ának héja felkeményedik, áthatolhatatlanná válik az éréskor, így a talajban akár 28 évig is csíraképesek maradnak. Egyetlen 5 cm-es függőleges gyökérdarabból képes regenerálódni, újrahajtani. Ha egy területen megjelenik, vegetatív terjedése is számottevő, évente 3 métert képes sugárirányban szétterjedni.

Hatóanyagok

Gyantaglikozidokat (glikoretineket), különböző cserzőanyagokat tartalmaz.

Gyógyhatása

Gyomor- és bélhurut ellen, nagyobb dózisban a gyanta-glikozidok miatt hashajtóként használható,[4][5] ugyanakkor erős hatása miatt veszélyes is lehet.[6] Egyéb gyógyhatásaira nincs elegendő tudományos bizonyíték.[6] A homeopátiában hátfájás csillapítására alkalmazzák.[forrás?]

Jegyzetek

  1. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 90., 244., 342. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  2. Ábrahám Rita, Érsek Tibor, Kuroli Géza, Németh Lajos, Reisinger Péter: A paprika betegségei. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem
  3. Coombs, E. M., et al., Eds. (2004). Biological Control of Invasive Plants in the United States. Corvallis: Oregon State University Press, 151.
  4. Convolvulus arvensis - L.. Pfaf. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  5. Tudatmódosító növények a hazai régészeti-növénytani anyagban. Ókor. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  6. a b Greater Bindweed. WEBMD. (Hozzáférés: 2021. február 19.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Convulvulus arvensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
  • Garden Organic/Organic Weed Management: Field bindweed Archiválva 2007. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap