Tyúkhúr
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közelkép a tyúkhúrról | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Stellaria media (L.) Vill. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tyúkhúr témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tyúkhúr témájú médiaállományokat és Tyúkhúr témájú kategóriát. |
| Energia 0 kcal 0 kJ | |
| Szénhidrátok | 63.9 g |
|---|---|
| - Étkezési rostok 20.5 g | |
| Zsír | 1.48 g |
| Fehérje | 24.23 g |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.02 mg | 2% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.14 mg | 12% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.51 mg | 3% |
| C-vitamin 375 mg | 452% |
| Kalcium 27.99 mg | 3% |
| Vas 1.372 mg | 11% |
| Magnézium 0.9813 mg | 0% |
| Mangán 0.0913 mg | 4% |
| Foszfor 4.676 mg | 1% |
| Kálium 8.647 mg | 0% |
| Nátrium 6.328 mg | 0% |
| Cink 0.289 mg | 3% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: [1] [2] [3] | |
A tyúkhúr vagy közönséges tyúkhúr (csibehúr, tikhúr, tyúkbegy) (Stellaria media) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, általánosan elterjedt, a nitrogénben gazdag talajokat kedvelő gyomnövényfaj. Egyéves, hideg évszaki növény; ősszel vagy télen csírázik, majd áttelel.
Előfordulása
Ez a növény Európában őshonos, azonban számos észak-amerikai térségbe is betelepítették.
Alfaja
- Stellaria media subsp. cupaniana (Jord. & Fourr.) Nyman
Megjelenése
A tyúkhúr vékony karógyökerével, heverő szárának csomóiból eredő bojtos gyökereivel szilárdan kapaszkodik a földben. Levelei átellenesen állnak. A szár alsó levelei nyélbe keskenyednek. Virágai aprók, fehérek, a levelek hónaljában vékony kocsányokon fejlődnek, magánosak vagy álernyős virágzatot alkotnak. Virágaiban a csészék szabadok, ami az Alsinoideae alcsalád jellemzője. A felső állású magházból fogakkal nyíló hosszúkás toktermés fejlődik. Egyedenként több ezer mag terem. A virágzás és a termés megjelenése időben nem különül el. A magvak 2 °C-on már csíráznak, csírázóképességüket 25 évig is megtarthatják a talajban. Kora tavasztól késő őszig virágzik, gyakran enyhe téli napokon is.
Szaponintartalma miatt fogyasztása nagyobb mennyiségben hasmenést, hányást okozhat egyes állatoknál (ló, szarvasmarha, bárány).
Hatóanyagai
A-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban gazdag.[1]
Gyógyhatásai, felhasználása
Vese- és májtisztító, kőoldó hatást tulajdonítanak neki.[2] Tápláló, frissítő hatása miatt gyengélkedő betegeknek adják. A belőle főzött tea bevérzések ellen javasolt.
A nyers, fiatal hajtásokból saláta készíthető kellemes, édes íze miatt. Omlettekbe sütve, vagy levesbe, főzelékbe főzve is fogyasztják.[1]
Klinikai kísérletek szerint a tyúkhúrnak antioxidáns, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, antidiabetikus és szorongásoldó hatása van.[3] Emellett hatékony a következő betegségek ellen is:
A növényt csak tiszta környezetben szabad gyűjteni, hogy elkerüljük a nehézfémekkel való szennyeződés kockázatát.[10] A tyúkhúrral való érintkezés során az emberek mindössze kb. 2%-a mutat allergiás reakciókat.[11]
Képgaléria
-
Stellaria media -
Illusztráció -
Gyakori előfordulása, kövek között -
Kifejlett növény -
Levelei -
Virága -
Pollenjeinek mikroszkopikus felvétele -
Magjai
Jegyzetek
- ↑ a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft., 2013, 160. o. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. 6. kiad. Budapest: Medicina. 1980. 274. o. ISBN 963-240-856-X
- ↑ Stellaria media (L.) Vill.- A plant with immense therapeutic potentials: phytochemistry and pharmacology
- ↑ Anti-hepatitis B virus activity of chickweed [Stellaria media (L.) Vill. extracts in HepG2.2.15 cells]
- ↑ Evaluation of hepatoprotective activity of water-soluble polysaccharide fraction of Stellaria media L
- ↑ Novel antifungal α-hairpinin peptide from Stellaria media seeds: structure, biosynthesis, gene structure and evolution
- ↑ A novel antifungal peptide from leaves of the weed Stellaria media L
- ↑ Antiobesity effect of Stellaria media against drug induced obesity in Swiss albino mice
- ↑ Quality assessment and anti-obesity activity of Stellaria media (Linn.) Vill
- ↑ Health risk assessment and multivariate apportionment of trace metals in wild leafy vegetables from Lesser Himalayas, Pakistan
- ↑ Is Vojvodina a risk area for contact weed allergies?
Források
- A mező növény- és állatvilága
- agraroldal.hu
- Stellaria media (L.) Vill. The Plant List
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
