Fehér árvacsalán

Fehér árvacsalán
Fehér árvacsalán
Fehér árvacsalán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Árvacsalán (Lamium)
Faj: L. album
Tudományos név
Lamium album
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér árvacsalán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér árvacsalán témájú médiaállományokat és Fehér árvacsalán témájú kategóriát.

A fehér árvacsalán (Lamium album) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye

Ázsiában és Európában a mediterrán tájak kivételével igen elterjedt. Magyarországon az Alföld kivételével gyakori, üde gyomtársulások növénye.

Jellemzők

20-60 centiméter magas évelő. Gyökértörzse elágazó, vízszintes helyzetű.[1] Szögletes szára szőrös, üreges. Fűrészes szélű, tojásdad alakú leveleinek hónaljában fehér forrt csészéjű (a borzas szőrű felső ajkuknál sárgás), álörvöt alkotó virágokat találunk. Erős szagú, kesernyés ízű makkocska termése apró és száraz.

Májustól júliusig (néha szeptemberig) virágzik.

Felhasználása

Virágai ehetőek, leveleit zöldségételekbe főzve fogyasztják. Régen hajszőkítésre is használták.[2]

Gyógyhatása

A népi gyógyászatban az árvacsalán húgyúti és emésztési problémákra (hasmenés, gyomorhurut, felfúvódás), valamint álmatlanság esetén javasolt. Külsőleg a korpa eltávolítására és a fejbőrviszketés enyhítésére alkalmazzák. A bőr és a nyálkahártya gyulladásaiban is hatékony, és jó gyógyszer a fehérfolyás ellen. A különféle idegi problémák, valamint az emésztő-, a húgyúti és a légzőrendszer gyulladásinak kezelésére és a nyirokkeringés serkentésére ajánlott gyógykészítmények egyik alapanyaga. A virágos hajtásokat fürdők formájában végbéltáji gyulladások kezelésében alkalmazzák.

Drogja a pártája (Lami albi flos), valamint virágos hajtása (Lamii albi herba). Hatóanyagai közül a lamalbidot, ami egy iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel. Tartalmaz továbbá fenolkarbonsavakat és flavonoidokat.

Hatásos a magas vérnyomás ellen, elősegíti a kiválasztást, valamint gyulladásgátló hatású.[3] Enyhe vízhajtó és köptető hatású. [4] Leveles szárvégei összehúzó hatásúak, mindenféle menstruációs zavarra, méhvérzésre.[2]

Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatása, sem mérgező volta nem ismert.

Jegyzetek

  1. Fehér árvacsalán. orvosok.hu. [2016. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 27.)
  2. a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 72. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  3. fuv
  4. Bern

Források

  • fuv: A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
  • Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 383–384. o. ISBN 963-9239-96-8  

További információk

  • Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 38-39. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap